Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

304 törvényes rend szerint, nyilvános egyházi döntés keretein belül büntessen az érdem vagy érdemtelenség alapján. Továbbá a falvaik és egyházaik pusztítása miatt a közösségük 26 közönséges súlyú (communis ponderis) márkát fizessen minden évben Fehérvárott (in Alba), ha pedig falvaik és egyházaik újjáépülnek, ismét a jogrend szerint fizetnek. A közösségüket fehérvári karpappal, és ne laikussal (cum sacerdote et non layco, de choro Albensi), és háromnál nem több famulus-sal vizitálja ... Végül üresedésben lévő egyháztól az egyházjog szerint ne szedjen sem tizedet, sem negyedet, sem bármely más részesedést. Má.: Arhivele Statului Sibiu, Nova collectio p.erior Lad. 82., 1828. (DF 292 767.) Egykorú feljegyzés, vélhetően az eredeti levél másolata, a hártya alja kissé rongált, szövege ott nem jól olvasható. K.: Kemény, Rebenarbeiten 463–464.; ZW. I. 439–440. R.: EO. II. 688. sz. Ford.: DIR C. XIV. II. 305–306. (román) Megj.: A levelet csak Szécsi András erdélyi püspök hivatali ideje (1320–1356) datálja egészen biztosan (Engel, Archontológia I. 70.), ám könnyen lehet, hogy a levélnek köze van ahhoz az 1330–1336 közötti időszakhoz, amikor szászföldi plébániák pereltek a püspökkel az esztergomi érsek színe előtt (l. EO II. 688. sz. kommentárját), bár kérdéses, hogy a jelen levél ehhez az eseménysorozathoz kapcsolható-e. 441. (1337.) jan. 3., Vizsoly Drugett [!] Vilmos nádor és a kunok bírája levele Pál országbíróhoz. Tudatja, hogy Sarus megye négy szolgabírája törvényesen behajtotta a nádornak járó bírságot többek között Peteuch fia Miklóson és fivérein is azok Syrica nevű birtokán, és a nádor parancsára Peteuch fiainak birtoka és Merse fia Benedek fiainak a birtoka közé – a régi határjelek megújítása céljából – határjeleket emeltek. Mindezért Peteuch fia Miklós a négy Sarus-i szolgabírót, különösen Nagy (Magnus) Jánost és Demeter fia Gergelyt az országbíró színe elé perbe vonta. A nádor tehát kéri a címzettet, hogy ha Peteuch fia Miklós a nevezettek ellen ebben az ügyben pert indítana, akkor ne ítélje el azokat, hiszen törvényesen jártak el, és ha az országbíró bírságainak behajtóit az ő törvényes eljárásukért a nádor színe előtt támadnák, akkor semmiképpen sem ítélné el őket, ezért az országbíró se tegye ezt. D. in Wyssul, f. VI. prox. an. fe. Epiph. d. K.: F. VIII/4. 643–644. (Coll. Széchényi T. IV. nro 144.) Megj.: A kiadási év a jászói konvent 1337. febr. 9-i oklevele alapján állapítható meg (A. XXI. 57. sz.), ami egybevág a nádor itineráriumával is (Zsoldos, Druget 229.). Az itt említett határjel-vitához l. még Pál országbíró 1338. jan. 23-i levelét: A. XXII. 32. sz.