Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

245 Megj.: Gutkeled nb. Kis Kozma 1269-ben tűnik fel (vö. Engel, Genealógia, Gútkeled nem 4. Egyedmonostori ág 1. tábla: Adonyi, Pelbárthidi), 1321-ben még élt (Erdődy 174. sz.), utána véglegesen eltűnik a forrásokból, 1322 májusától már végig a leszármazói pereskednek a családi ág nevében (A. VI. 563. sz.; Erdődy 181. sz. stb.). Ezalatt többször is állt Jakab nevű prépost a konvent élén, egy rövid ideig 1283-ban (F. V/3. 194.; vö. HO. VII. 198.), majd az 1290-es években (kimutathatóan 1295–1299: W. V. 143.; W. X. 207.; HO. VIII. 347.; F. VI/2. 201–202.). 1310 elején is megszakítja egy rövid időre Márton 1300–1316 közötti hivatalviselését (A. II. 867., 1030. sz.), és hosszabb ideig 1318-tól 1326 májusáig. Aug.-tól már Péter a prépost (vö. A. V. 285., 287., 320. sz. stb.; A. VI–IX. passim; A. X. 212., 341. sz.). Az íráskép alapján az oklevél bármikori lehet ezen évekből. 338. (1290-es évek–1326. ápr.) A váradi káptalan tudatja, hogy a színe előtt személyesen megjelentek egyik részről Mykes fiai: Péter és Dénes a maguk és édestestvérük (frater uterinus): Márton, továbbá unokatestvérük (consubrinus): Nyakas (dict.) Miklós nevében, másik részről pedig Chwboldor fia Jakab hasonlóképpen a rokonai nevében, és Mykes fiai azt a bevallást tették, hogy mivel sürgető szükségből eladták Jakab engedélyével Zlandus (ↄ: Zlaudus?) fia Albert mesternek Kylssevgegen birtok azon részét, amelyben Jakabnak is része van, ezért Jakabnak a mondott birtokrészért cserébe a saját Belgegen birtokukból adnak egy megegyező részt, avagy az értékének megfelelő készpénzt. Tá.: György esztergomi érsek, 1437. márc. 13. DL 88 114. (Esterházy cs. hercegi ága lt. Repositorium 47. P. 13.) Megj.: A Tá. szerint év nélküli (sine anno) és zárt oklevél volt. Az itt említett Péter fia Nyakas Miklós 1339. júl. 2-án már nem élt (A. XXIII. 395. sz.), ez az oklevél egészen biztos felső határa, ám 1326. máj. 1-jén az itt is említett Mikes (Mikus) fia Dénes már Chuboldor fia Jakab fia Istvánt tilalmazta bizonyos belgégényi birtokrész ügyében (A. X. 170. sz.). Ez alapján – ha nem is teljes bizonyossággal – igen valószínű, hogy maga Jakab sem élt már ekkor. Az oklevelet így 1326 májusa elé keltezhetjük. A korábbi kelet mellett szól az is, hogy Péter, Dénes és Márton apja, Mikus/Mikes IV. Lászlótól kapta Külső- és Belgégény nevű földeket 1282-ben (Reg. Arp. 3170. sz.), tehát akkor már nagykorú volt, így fiai életideje inkább a századfordulóra és az azt követő évtizedekre esik, mintsem I. Károly uralkodásának a végső periódusára. 339. (1323., 1325–1326.) jún. 25–29., Vizsoly Fülöp nádor tudatja, hogy egyik részről a Scepus-i Szt. Márton-egyház olvasókanonoka a maga és a káptalan nevében, a másik részről Hannus fiai: Miklós és Zeures a maguk és fivéreik nevében a színe előtt azt a bevallást tették, hogy vita