Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

216 Tá.: Garai Miklós nádor, 1415. jún. 29. (1468. évi másolatban) VÉFL. Misc. 5. (DF 230 084.) R.: ZsO V. 793. sz. (a nádori oklevél R.-jában) Megj.: Az „S” szigla a veszprémi püspökök közül egyedül az István névre vonatkozhat, más ilyen betűvel kezdődő ottani püspök nem volt. A 13. században egy István sem viselte a hivatalt, a 14. századból az 1310–1322 közötti Kéki István püspök jöhet szóba (minderre l. Zsoldos, Archontológia 100–101.; Engel, Archontológia I. 77.). Így a tartalmi átírásban megjelölt kiadási év (Mo decentesimo) nem értelmezhető eltévesztett „ezerkettőszáz...”-nak. Keszi Menolth fia László 1289–1318 közötti forrásokban bukkan fel (felsorolásukat l. 92a sz.), és 1318. márc. 25-én még élt (A. V. 83. sz.). Megjegyzendő, hogy a tartalmi átírás szerint Kata asszony László özvegye és keszi Menolth lánya volt (relicte Ladislai filie Menolth de dicta Kezy), ám itt bizonyosan keszi Menolt fia Lászlóról esik szó, így a „filie” szót „filii”-re kell javítani. 297. (1322.) jún. 11., Jánosi István Ders-i pap (sacerdos) és Zotmar-i alesperes tudatja, hogy Medvee fia Jakab jún. 11-re (fe. Barnabe ap.) színe elé idézte Loscod-i János mestert és Mihályt, akik a mondott napon meg is jelentek. Jakab azt állította, hogy oklevelekkel rendelkezik, és a fogott bírák egy héttel későbbre tűzték ki a bemutatásának idejét. D. in Janosi, f. VI., in fe. S. Barnabe ap. Fk.: DL 97 769. (Vay cs. berkeszi lt. 86.) Fényképe alapján vízfoltos hártyán, a megerősítési mód nem látszódik. Megj.: A keltezéshez l. az ügy folytatását, 298. sz. 298. (1322.) jún. 18., Jánosi István Ders-i pap (sacerdos) és Zotmar-i alesperes tudatja, hogy megjelent színe előtt Medve fia Jakab, továbbá Loscod-i Abram fia Mihály és János, akik meghallgatták Jakab bemutatott oklevelét az alesperes szavaival előadva és meg is tekintették azt. János minderre azt felelte, hogy az oklevelet pénzért (pro pretio), hamis pecsét alatt adták ki, és fogott bírák döntése révén vállalták, hogy ezzel szemben bemutatnak ők is egy oklevelet két héttel később. D. in Janosy, f. VI. prox. ante fe. Gervasi et Protasi martirum. Fk.: DL 97 770. (Vay cs., berkeszi 90.) Fényképe alapján szakadozott hártyán, átfűzött hártyaszalaggal. Megj.: Előzményként l. a 297. sz. Az oklevelet István pap és alesperes két héttel későbbi oklevele keltezi (1322. júl. 2.: A. VI. 667. sz.). Az év helyességét az is igazolja, hogy az előzményként szolgáló oklevél dátuma „péntek, Szent Barnabás apostol ünnepe” (fer. VI., in fe. S. Barnabe ap., l. 297. sz.), és 1322-ben jún. 11. valóban péntekre esett.