Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

179 megsebesítette, és elvitt tőle 13 márka értékű javakat. Ezért kérik, hogy a barátjuknak az elvett dolgait adassa vissza, és a sebesülésből fakadó sérelmeiért szolgáltasson elégtételt. E.: AI. Vécsey cs. lt. 6. (DF 254 219.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés, és befűzött hártyaszalag körül zárópecsét foltja. R.: Reg. Slov. II. 278. 608. sz. Megj.: Baksa nb. Tamás fia Lászlót az itteni levélen kívül egy alkalommal, 1314. jan. 1-jén címezték pataki várnagynak (A. III. 667., 669. sz.), de a zempléni ispáni címe vélhetően ezt a titulust takarja (Zsoldos, Druget 88–90.). Címét ismeretlen időpontban, de mindenképpen a rozgonyi csata után nyerte el I. Károlytól, amikor az átvehette a környék felett az uralmat, és saját embereit nevezhette ki. 1319. jún. 1-jén már Zólyomi Doncs volt a pataki ispán, és az erdőispáni címet Károly nem sokkal 1323 után meg is szüntette (Engel, Archontológia I. 451.). Arnold kassai bíró datált oklevélben 1317-től bukkan fel, 1323 júliusában még hivatalban volt, 1324 augusztusában már nem (A. IV. 532., 681. sz.; A. VI. 104. sz.; A. VII. 336. sz.; A. VIII. 389. sz., l. még 1312–1319. máj.: 238. sz.). 1330-tól ismét (ugyanazon, vagy egy másik) Arnold a kassai bíró (A. XIV. 473. sz., vö. 1332: DL 74 793.). Egy 1307-es hamis (vagy legalábbis nem eredeti formájában fennmaradt) oklevélben is megjelenik (A. II. 189. sz., hamis voltára l. Gy. I. 108.), és talán ő az a kassai Arnold, akit 1316. szept. 18-án említett a szepesi káptalan levele (A. IV. 321. sz.). Hogy hivatali idejének alsó határát meddig tolhatjuk ki, nem egyértelmű, mert más kassai bírót nem említenek ekkor a források. Ha ő az 1316-ban szereplő Arnold, akkor talán még nem viselte ebben az évben hivatalát, de egyrészt az azonosítás sem biztos, másrészt az említés hiánya nem szilárd bizonyíték. Így az oklevelet csak László pataki ispáni címének legtágabban vett lehetséges időhatárai datálják, de igen valószínű, hogy az oklevél az 1310-es évek második felében, leginkább 1317–1318 körül kelt valamikor. László és a kassaiak közötti konfliktusokról más levelek is szólnak (238. és 307. sz.), de azok vélhetően nem erre az ügyre vonatkoznak. 240. (1315. v. 1319.) júl. 1., Temesvár [I.] Károly király (H) felszólítja az óbudai (de Veteri Buda) Szt. Péter-egyház káptalanját, hogy küldjék ki tanújukat Ders királyi emberrel, hogy az kimenve a Duna folyón a Taxun mellett fekvő Ilw nevű szigeten található földre, a szomszédokat összehívva megjárja határait, és újra iktassa a Szűz Mária-szigeti apácák vagy officialis-uk számára. Ezen kívül a királyi ember a káptalan tanújának a jelenlétében iktassa az apácák számára a felhévízi (in Calidis Aquis) malmukat is a vízfolyásokkal és más tartozékaival együtt, ha nem akad ellentmondó. D. in Temeswar, in oct. Nat. B. Johannis Bapt.