Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
164 esetben a felek jelenjenek meg az oklevéladók színe előtt. D. in Gych, in crast. S. Laurentii mart. E.: DL 56 544. (Kállay cs. lt. 1300. 305.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés, és befűzött hártyaszalagon három zárópecsét foltja, ill. viaszmaradványai. K.: HO. VII. 377. R.: Kállay I. 1045. sz.; Szatmár m. 16. sz. Ford.: DIR C. XIV. I. 277. (román) Megj.: Archontológiai okokból és a kelethelyből következően leginkább 1317– 1319 közé datálhatjuk, l. 237. sz. megj.; Szatmár m. 16. sz. Ezen kívül ebben az időben Szatmár megye gyűlései mindig csütörtöki napra estek (pontosan adatolva l. a 200. és 221. sz.), és 1317-ben a kelet és a halasztás napja is csütörtök volt. 218. (1317. aug. 11. k.) Herricus mester, a szepesi (de Scepus) Szt. Márton-egyház prépostja, és Tamás esztergomi érsek és örökös comes kancellárja az alesperesének: Péternek, továbbá más, a tarcai kerületbe (in districtu Tarcensi) rendelt plébánosnak és papnak (sacerdos) a kérésére átírja és pecsétjével megerősíti Tamás esztergomi érsek oklevelét, amit ő ugyanezen plébánosok és papok számára bocsátott ki Henrik elődjének: Pál egykori szepesi prépostnak az akaratából. Á.: János közjegyző, 1331. ŠAL. Szepesi kápt. mlt. II. 11. NB. 19. (DF 275 939.) Megj.: Tamás érsek 1312. jan. 14-i oklevelét l. A. III. 218. sz. Az átírás bevezetője szóról szóra megegyezik az itt hivatkozott Pál prépost korábbi átírásának bevezetőjével (l. 284b sz.), az intitulációt kivéve, és azt, hogy az ottani „de voluntate nostra” kifejezést „de voluntate discreti viri magistri Pauli quondam prepositi Scepsiensis antecessoris nostri karissimi”-val váltotta fel. Ez alapján feltételezhetjük, hogy Henrik nem az eredeti érseki oklevelet írta át, hanem Pál átírása alapján készítette el a magáét. Henrik 1315 szeptemberében bukkan fel először szepesi prépostként, rögtön egy olyan üggyel foglalkozva, ami az itt átírt oklevéllel kapcsolatos (A. IV. 151. sz.). Miként egy 1317. aug. 11-i okleveléből kiderül: ekkor még nem ismerte Tamás esztergomi érsek átírt kiadványát, ezért máshogyan döntött a perben. Azonban amikor bemutatták neki ezt az oklevelet, a döntését megváltoztatta (A. IV. 537. sz.). Valószínűleg ekkor került sor Tamás oklevelének itteni megerősítésére is, ezért ezt az átírást is 1317. aug. 11. körülre tehetjük, vagy nem sokkal korábbra. 219. (1317.) aug. 20., Eger Márton egri püspök megparancsolja P[éter mislyei prépostnak, Pál középnémeti alesperesnek és] Gueche-i [Györgynek], egyháza papjainak, hogy kiközösítés