Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
141 R.: Kállay I. 90. sz.; Piti, Szabolcs m. 35. sz. Megj.: Az oklevél keltezésére l. Szőcs, Szabolcs m. 63. 178. (1307–1315. k.) febr. 10–16. Tamás újvári (Novicastri) comes tudatja, hogy Beret-i [áthúzva: Simon] János fia Gábor a színe elé idézte Moys fiait: Györgyöt és Tamást két ökör miatt, amit azok apja: Moys vitt el. Amikor a felek előálltak, Gábor előadta, hogy a meghalt Moys fiai: György és Tamás már elégtételt adtak neki a két ökör miatt, e téren felmenti őket, és az ökrök ügyében Moys ellen kiadott okleveleit átadta érvénytelenítésre. D. f. IV. prox. p. oct. Purif. B. virg. E.: SNA. Bárczay cs. lt. 1. 28. Fk.: DL 84 210. Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsétnek való kivágások. Megj.: György és Tamás apja Mojs bárcai Mojta fia Mojssal azonos (pl. A. I. 14– 15. között; A. III. 76. sz.; A. V. 153. sz.), aki 1304. febr. 29-én még élt (A I. 565. sz.), 1311. jún. 7-én már bizonyosan halott (A. III. 76. sz., vö. Reg. Pal. 329. sz. kommentárja). Itt Mojs már nem él, így e febr. 9. után nem sokkal kelt levél alsó időhatára 1305. Egyértelmű felső időhatár nem húzható, de mivel a bűncselekményt Mojs követte el, ám Gábor a fiaival egyezett meg, vélhetően nem sokkal Mojs halála utánra datálható, és – tág időhatárokkal számolva – nem későbbi 1315-nél. Az újvári (al)ispánok neveit ebből az időből nem ismerjük, az 1304-ig bizonyosan hivatalban lévő Péter talán 1306 körül halt meg, utódja, Pál 1306-ban biztosan, de akár 1311-ig viselhette a tisztségét (l. az 50. sz. megj.). 1312–1315 között Szikszói Mihály ispánsága alatt csak 1314 tavaszáról-nyaráról ismerünk alispánt (Engel, Archontológia I. 94.), Tamás hivatali ideje bárhová beilleszthető, akár egy Pál utáni, akár egy Mihály alatti alispánként. 179. (1303. ápr.–1315. febr.) A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja tudatja, hogy a színük előtt megjelenő Jurk fia Péter comes és fiai: Péter, Arnold és János (~Iván), továbbá ue. Péter fia: Balázs, ezen kívül Jurk fia Jurk és fiai: István, Miklós, Márk, Márton és Jordanus a bevallásuk szerint eladták a Micheleth nevű faluban bírt teljes öröklött birtokrészüket minden hasznvételével 65 finom ezüstmárkáért Ursi-i Hench [fia] Jordanusnak szavatosság vállalása mellett, amely 60 [!] márkát teljesen át is vették tőle. Á.: (Schmauk szerint) szepesi káptalan, 1353. aug. 16. (nem fellelhető) K.: Schmauk, Suppl. 116. R.: Reg. Slov. I. 61. (78. sz.) Megj.: Az itt megjelenő Jurk (Gyürk) fia Péter 1315. márc. 10-én már nem élt (A. IV. 37. sz.). Az oklevél vélhetően nem korábbi 1303. márc. 22-nél, mert akkor Jurk fia Péter és fiai szintén eladtak 60 ezüstmárkáért egy földet a szepesi
