Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

138 173. (1295–1314., okt. 13. e.) Az aradi (Orodiensis) káptalan tudatja, hogy Zeer-i Pousa mester serviens-e, Ta­más alkalmas korú ifjú (idoneus iuvenis) a színük elé járult, és bemutatta Sándor Solumus-i várnagy és aradi comes oklevelét, ami szerint amikor Pousa mester László vajda emberét maga mellé véve a Zeudi nevű falut visszakapta György fia János mestertől, és László vajda ez ügyben a feleket a színe elé rendelte okt. 13-ra (quind. B. Michaelis), a határnap előtt János mester Pousa két, Zeudi faluból való jobbágyát, vagyis háznépét (mansiones) minden javától megfosztotta, ezen felül minden egyes háznéptől behajtatott egy negyedmárkát (ferto). E.: DL 93 947. (Festetics cs. lt.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelö­lés és mandorla alakú zárópecsét viaszmaradványai. Megj.: Borkalán nb. Izsép fia (Szeri) Pósa a 14. század eleje körül szerzett Arad megyei birtokokat, az itt említett Sződi egy részét 1311-ben már a kezén tar­totta (A. III. 83. sz.; Szaszkó, Szeri Pósafi 22.). Kán nb. László 1295–1314 között volt erdélyi vajda, Sándor nevű aradi ispánja más forrásban nem buk­kan fel, csak annyit tudunk, hogy 1311. jún. 19-én már/még Domonkos volt az aradi ispán és solymosi várnagy (ő egyébként szintén szeri Pósa Sződi nevű birtoka kapcsán intézkedett, de az ottani és az itteni eset nem hozható összefüggésbe) (Engel, Archontológia I. 97.; A. III. 83. sz.). A pontos időha­tárokat így csak Kán László vajdai címe adja, de valószínű, hogy az oklevél az 1310-es évek körül kelt valamikor. 174. (1287?–1314., dec. 6. e.) A budai káptalan kinyilvánítja, hogy korábbi emlékeztető levele értelmében Ho­nowa-i Miklós fia Vyncezlaus köteles volt a színük elé állítani a királyi had osz­lásának 15. napjára (in quind. residencie exercitus d. regis) nővérét (soror), azaz Zuha-i Miklós fia Miklós fivérének: Borsnak az özvegyét: Margit asszonyt, és vele együtt a káptalantól oklevelet adni a mondott Miklósnak az asszony hitbére és jegyajándéka kifizetéséről. A kijelölt terminuson azonban Vencezlaus nem jött el, nem is küldött senkit, az asszonyt sem állította a káptalan elé, és oklevelet sem adott a fenti kifizetésről. D. f. III. an. Nycolaii conf. E.: SNA. Szepesi kápt. hiteleshelyi lt. 11. 1. 27. (DF 263 334.) Vízfoltos hártyán, zárópecsét szalagjának való kivágásokkal. R.: F. VIII/7. 162–163. Megj.: DL-DF adatbázis 1243–1310 közé datálja., Gy. II. 554. a 14. század ele­jére. Miklós fia Miklós Szuha birtoka biztosan a Gömör m.-i valamelyik Szuha (Gy. II. 554–555.), ezért a fivére, Bors talán azonos azzal a Mátyás fia Borssal, akinek 1282-ben a Gömör megyei Szuha másként Apáti jutott a bir­tokába, és 1287-ben is élt (Abaffy-Dancs-Hanvay 28–29. [6–7. sz.]). Mivel itt már halott, az azonosság esetén 1287 a terminus post quem. Miklós fia Vincló fiát és unokáját szintén Miklósnak hívták (A. IX. 124., 295. sz.), és

Next

/
Oldalképek
Tartalom