Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
130 Kozma fia Kozma neve, Tiba név, és Pelbárthida (Priv[a]rdh[ida]) birtoknév olvasható, illetve az évszámból halványan az 128...-as rész (... do[mini] Mo CC... oc...gesimo ...). Az évszázad lehetne háromszáz is, de az íráskép és Kozma fia Kozma életideje (vö. Engel, Genealógia, Gútkeled nem 4. Egyedmonostori ág 1. tábla: Adonyi, Pelbárthidi) kizárja az egy évszázaddal későbbi keltezést. A késő Árpád-kori keltezésre utal az is, hogy a harmadik kiolvasható név, Tiba, bizonyára a Pelbárthida birtokban érdekelt Tomaj nb. Csák fia Tibával lehet azonos, aki az Árpád-korban halt meg (Erdődy 18. sz.; Engel, Genealógia, Tomaj nem 1. tábla: elágazás). 159. (1313.) márc. 21. v. (1314.) márc. 13., Buda [I.] Károly király (H) levele az erdélyi Szt. Mihály arkangyal-egyház káptalanjához. Mivel a Kyrali kerületben (districtus) lévő Petresfolua nevű falut a pohárnokmesterének és Besterce-i comes-nek: Moyus fia Moyus-nak adományozta hűséges szolgálataiért, ezért felszólítja a káptalant, hogy adják tanúbizonyságukat Benedek fia Egyed királyi ember mellé, aki a szomszédokat összehívva járja meg a föld határait, és iktassa Moyus számára, ha nem akad ellentmondó. Az esetleges ellentmondókat idézzék a színe elé, és az idézést, a számukra rendelt határnapot, és az ellentmondók neveit írják meg neki levelükben. D. Bude, IV. f. prox. p. domin. Oculi mei. E.: DL 30 365. (EOKL. GYKOL. Miscellanea 3. 1. 46.) Hártyán, hátoldalán címzés, a királyi ember neve, és a rányomott zárópecsét foltja. K.: ZW. I. 300. R.: EO. II. 218. sz. Ford.: DIR C. XIV. I. 186–187. (román) Megj.: Ákos nb. Mojs fia Mojs itteni címeit csak ebből az oklevélből ismerjük (Engel, Archontológia I. 43., 111.). Borsa Kopasz veje, Mojs ugyanakkor 1316 őszén fellázadt Károly ellen, és utána már haláláig ellenséges viszonyban állt vele, így az oklevél felső határa ez az időpont. Az alsó határ az 1311-es év, mert Károly 1310 első felében lépett egyezségre Kán László erdélyi vajdával, majd az év nyarán megkoronázták, ezután nevezhetett csak ki az erdélyi megyék élére saját ispánt és adományozhatott ott birtokot. 1311–1316 között egyedül 1314-ben tartózkodott a király biztosan Budán az Oculi-vasárnap környékén, és 1313-ban valószínűsíthetően (Spekner, Buda 142– 145.), így az oklevél e két év valamelyikén kelt. 160. (1313–1314. márc.) Egyed, pécsi székesegyházi (kathedralis) főesperes és Péter pécsi püspök iconomus-a kéri Konrád (Korraddus~Conraddus) mester fia Jakab comes-t, hogy ha békére vagy egyezségre lépne Miklós mesterrel, akkor levelében írja meg neki a napot és helyet, mielőtt bármit is tenne.
