Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

122 Megj.: A 14. század elején többször is felbukkanó Aba fia Aba 1310-ben még biztosan élt, 1316. máj. 1-jén már nem (A. II. 1035. sz.; A. IV. 271. sz.), ez az oklevél kiadásának felső időhatára. György nagyszombati plébános az 1310 körüli években viselte hivatalát (1309. febr. 23.: A. II. 578. sz.; 1313. márc. 11.: A. III. 468. sz.). Nem lehetetlen, hogy az eladás összefüggésben áll azzal az 1312. aug. 3-i oklevélben (A. III. 356. sz.) leírt eseménnyel, amely szerint az asszony itteni férje, bábi István fia Móric szorult helyzeté­ben 40 ezüstmárkát kapott feleségétől (ott az oklevél csúzi Miklós lánya Do­minikának nevezi az itt Doncsának hívott asszonyt). Ha az itteni adásvételre az 1312. aug. 3-án említett kölcsönzés miatt volt szükség, akkor a jelen ok­levél nem sokkal megelőzi azt az eseményt, és ez az időpont jól összevág György plébános felbukkanási idejével. Ha nincs összefüggés, akkor a kiadás alsó határa nem határozható meg pontosan. 147. (1270-es évek–1312.) szept. 30., Torna Ismeretlen oklevéladó (Damus pro memoria) tudatja, hogy a személyesen megje­lenő Zobody-i Rudolf vállalta, hogy nov. 18-án (in oct. S. Martini) a színe elé állítja azt a pej (pey) színű, vágott jobb fülű lovat (equum ... habentem dextram aurem incisam), amelyre Tuusa-i Miklós a királyi kúriában támasztott igényt vele szemben azon a címen, hogy ez az övé. Ezen kívül Rudolf az oklevéladó színe elé állítja a ló kezesét: Zobody-i Pétert, és ha a ló időközben elpusztulna, akkor a bőrét és az árát, ti. 1 márkát, amennyire becsülték az értékét. D. in Tornoua, in crast. B. Michaelis. E.: DL 75 231. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 99.) Enyhén vízfoltos hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsét maradványai. K.: Reg. Slov. I. 60. R.: DPM 316. sz. Megj.: Az oklevél az itt felbukkanó tuzsai (bárcai) János fia „Fekete” Miklós élet­ideje alapján legtágabban az 1270-es évek és 1312 közé tehető, a kiadója a pecsét viszonylagos épsége ellenére sem határozható meg. Bővebben l. DPM 316. sz. kommentárját. 148. (1306. vagy 1312.) dec. 23., Sár Miklós királyi tárnokmester levele rokonának (cognato), Byter fia Miklós mester­nek. A címzett követségével kapcsolatban, amiről neki levélben és szóban is be­számolt, azt üzeni, hogy jan. 8-án (in prox. oct. Strennarum) a király László vaj­dához és Kopoz nádorhoz készül tárgyalásra, ezért kéri, hogy ha személyesen nem tudna odamenni, akkor egy fivérét vagy servitorát küldje el, ahogy a levélíró is ünnepélyesen elküldi követeit (nuncios). A címzett ügyéről a királynak és bárói­nak említést tesz, és ha már ott tárgyalnak róla, akkor legyen úgy, ha nem, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom