Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
122 Megj.: A 14. század elején többször is felbukkanó Aba fia Aba 1310-ben még biztosan élt, 1316. máj. 1-jén már nem (A. II. 1035. sz.; A. IV. 271. sz.), ez az oklevél kiadásának felső időhatára. György nagyszombati plébános az 1310 körüli években viselte hivatalát (1309. febr. 23.: A. II. 578. sz.; 1313. márc. 11.: A. III. 468. sz.). Nem lehetetlen, hogy az eladás összefüggésben áll azzal az 1312. aug. 3-i oklevélben (A. III. 356. sz.) leírt eseménnyel, amely szerint az asszony itteni férje, bábi István fia Móric szorult helyzetében 40 ezüstmárkát kapott feleségétől (ott az oklevél csúzi Miklós lánya Dominikának nevezi az itt Doncsának hívott asszonyt). Ha az itteni adásvételre az 1312. aug. 3-án említett kölcsönzés miatt volt szükség, akkor a jelen oklevél nem sokkal megelőzi azt az eseményt, és ez az időpont jól összevág György plébános felbukkanási idejével. Ha nincs összefüggés, akkor a kiadás alsó határa nem határozható meg pontosan. 147. (1270-es évek–1312.) szept. 30., Torna Ismeretlen oklevéladó (Damus pro memoria) tudatja, hogy a személyesen megjelenő Zobody-i Rudolf vállalta, hogy nov. 18-án (in oct. S. Martini) a színe elé állítja azt a pej (pey) színű, vágott jobb fülű lovat (equum ... habentem dextram aurem incisam), amelyre Tuusa-i Miklós a királyi kúriában támasztott igényt vele szemben azon a címen, hogy ez az övé. Ezen kívül Rudolf az oklevéladó színe elé állítja a ló kezesét: Zobody-i Pétert, és ha a ló időközben elpusztulna, akkor a bőrét és az árát, ti. 1 márkát, amennyire becsülték az értékét. D. in Tornoua, in crast. B. Michaelis. E.: DL 75 231. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 99.) Enyhén vízfoltos hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsét maradványai. K.: Reg. Slov. I. 60. R.: DPM 316. sz. Megj.: Az oklevél az itt felbukkanó tuzsai (bárcai) János fia „Fekete” Miklós életideje alapján legtágabban az 1270-es évek és 1312 közé tehető, a kiadója a pecsét viszonylagos épsége ellenére sem határozható meg. Bővebben l. DPM 316. sz. kommentárját. 148. (1306. vagy 1312.) dec. 23., Sár Miklós királyi tárnokmester levele rokonának (cognato), Byter fia Miklós mesternek. A címzett követségével kapcsolatban, amiről neki levélben és szóban is beszámolt, azt üzeni, hogy jan. 8-án (in prox. oct. Strennarum) a király László vajdához és Kopoz nádorhoz készül tárgyalásra, ezért kéri, hogy ha személyesen nem tudna odamenni, akkor egy fivérét vagy servitorát küldje el, ahogy a levélíró is ünnepélyesen elküldi követeit (nuncios). A címzett ügyéről a királynak és báróinak említést tesz, és ha már ott tárgyalnak róla, akkor legyen úgy, ha nem, akkor