Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

116 az időhatárán (vö. DPM 91. és 316. sz. komm., Reg. Pal. 241. sz., DPM 148., 209., 334. sz.). 136. (1290-es évek–1311.) dec. 22. Az egri káptalan utasítja [hátlap: Marcell] Ida-i, Marhard fiainak a falujából való papot (sacerdos), hogy a levél kézhezvételét követően menjen a káptalan nevében Beel-i Ratolth királyi emberrel (és ne annak emberével), aki idézze a király elé alkalmas időpontra Churka (dict.) Istvánt és serviens-ét: Barcha-i Márton fia Fábiánt Barcha-i Illés, Henrik és Miklós ellenében, majd visszatérve jelentsék az idézés napját és a kitűzött határnapot. Menjen és jöjjön a jelen oklevél vivőjének lován és költségén, az ünnep után az oklevelet visszavíve. D. in crast. B. Thome ap. E.: DL 75 202. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 75.) Enyhén vízfoltos hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés és zárópecsét viaszmaradványai. R.: Reg. Slov. II. 238. (511. sz.) Megj.: Marcell idai pap 1300-ban és 1319-ben bukkan fel (W. X. 398–399.; A. V. 394. sz.), Zerye fia béli Rathold pedig 1320-ban (A. V. 898. sz.). Márton fia Fábiánt 1288-ban még kiskorúnak nevezte egy forrás („Fabyano parvulo filio eiusdem Martini” – W. IX. 482.), Aba nb. Csurka (Csirke) István pedig 1290–1311 közötti forrásokban tűnik fel (Engel, Genealógia Aba nem 1. Széplaki ág 2. tábla: Csirke). Bárcai János fiai: Illés, Henrik és Miklós (Engel, Genealógia Bárcai) közül Illés és Miklós 1303-ban, ill. 1304-ben még élt (A. I. 436., 600–601. sz.), 1312 októberében már csak Miklós fiai tilalmazták egy öröklött birtokuk eladását (A. III. 387–388. sz.), ami Miklós elhunytát jelzi. Az oklevél kiadásának felső határa így 1311, de egyébként nem kizárt, hogy még az 1290-es években kelt. 136a DL-DF adatbázis 1308–1311 közé keltezi Tamás esztergomi érsek és örökös ispán oklevelét: Egyházmegyei Levéltár, Győr. Győri Püspökség Levéltára. Varga Ferenc simasági esperes által feltalált iratok 2. (DF 287 825.) (K.: HO. V. 81–83.). Az oklevél regesztáját „1309. jan. 15. e.” kelettel l. A. II. 559. sz. Az oklevél eredetijét l. VÉFL. Veszpr. Székeskápt. mlt. Veszpr. eccl. et capit. 12. (DF 200 753.). 137. (1304–1311), Garadna Pál mester Vyuar-i comes és a 4 szolgabíró tudatja, hogy a színük elé járuló Barcha-i Miklós fia János kért egy embert, hogy Barcha-i Tamással szemben tilalmazza a birtokát, amit együtt vettek pénzért, ezért birtokosztályt tettek egymás közt. Az oklevéladók kirendelték Miklós fia Lászlót és az idősebb Makiam-ot (Makiam [had/vár]nagyot?) (Makiam maiorem) a mondottak elintézésére. Azok visszatérve elmondták, hogy Tamást tilalmazni akarták, aki nem akadályozta ezt, és őt ugyanezen a földön a saját ekéjével látták. D. in Garadna.