Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
106 miatt (pro facto) Miklós serviens-eit és jobbágyait ne zaklassák. D. prope Sanctum Martinum, in crast. Asc. d. E.: DL 93 936. (Festetics cs. lt.) Szabálytalan alakú hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés és gyűrűspecsét foltja. Megj.: Az Ugrin címében jelzett négy megye egyedül egy 1303 szeptemberi kiadványban bukkan fel (A. I. 437., 442. sz.). A pozsegai ispáni címet 1297-től III. András haláláig Morosini Albert birtokolta (Zsoldos, Archontológia 181– 182.), így a kiadás alsó határa 1301. Ugrin 1311-ben halt meg, közelebbről ismeretlen időpontban. Némi támpontot még az adhat, hogy Márton bán itt is említett három fia (l. még 1301. máj. 23.: A. I. 47. sz.) közül 1308. szept. 1-jén már csak Pált és Imrét említették, mint akiknek egy birtokot elzálogosítottak (A. II. 432. sz.). Lehetséges, hogy Miklós ekkor már nem élt, bár ez nem túl szilárd támpont, hiszen Pál és Imre a testvérük nélkül is zálogba vehetett egy birtokot. 118. (1301–1311.) máj. 13.–jún. 9., Regéc Ismeretlen oklevéladó (Datum pro memoria) [Aba Amadé nádor] tudatja, hogy Benedek fia Péter, akinek a nevében serviens-e: László jelent meg, ennek a fivére, a személyesen megjelenő Izsép, továbbá Ethened fia Illés, akinek a nevében Pouca, ill. László, akinek a nevében László, továbbá Mogh, akinek a nevében Imre, ill. Bychke, akinek a nevében pedig Miklós, ezek serviens-ei jelentek meg, kötelesek ott lenni a színe előtt a pünkösd 22. napját megelőző szombaton Bogomer fia Serafin ellenében végső válaszadásra. D. in Regwech, sabb. prox. an. oct. Pent. E.: SNA. Bárczay cs. lt. 1. 57. Fk.: DL 84 241. Enyhén vízfoltos hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsét foltja. K.: HO. VII. 361. R.: DPM 273. sz. Megj.: A per előzményéül szolgáló levél (115. sz.), amely szerint a feleket Aba Amadé nádor külön színe elé (ad ... specialem presentiam) idézték meg az itt is megjelölt határnapra, elárulja a jelen oklevél kiadóját. Abban Pál nádori albírót is említik, ez alapján azon (és így a jelen) oklevél legtágabban 1301– 1311 közé tehető. Van Amadénak egy datálatlan oklevele, ami máj. 5-én szintén Regécen kelt, valószínűleg ugyanabban az évben adták ki, mint a jelenlegit. Azt a kiadások és regeszták indoklás nélkül 1307-re teszik (vö. A. II. 161. sz. és az ott jelzett adatok). Mivel azonban ez bizonytalan évmegállapítás, így az okleveleket tágabban, 1301–1311 közé tesszük. Részletesebben adatolva l. még DPM 273. sz. kommentárját.
