Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
90 szintén 20 köböl gabona sújtsa őket a kifizetés elmulasztásának büntetéseként, ha pedig az ezen két időpontot közvetlenül követő harmadik időpontban a 80 köbölt és a harmadik időpont büntetését szintén gabonában az oltár rector-ának nem tudják v. nem akarják megadni, akkor e jól elkészített és megépített malom ezen oltárhoz és rector-ához kerüljön örök birtoklásra, a bérlet örök volta ellenére (non obstante predicta perpetuitatis condicione), és a káptalan Pétert és örököseit azok ingó javai és birtokai zárolásával (sequestracio) a tartozásaik megadására kényszerítheti. Péter megvallotta a káptalan előtt, hogy közte és a prépost között e malom bérbeadása (locacio) létrejött és mindezek betartására a mondott feltételekkel kötelezte magát és örököseit. A káptalan erről függőpecsétes oklevelet bocsát ki. D. et actum II. Non. Apr., a. d. 1369., ezen János prépost, Miklós éneklő-, Mihály őrkanonok és Posses (dict.) János dékán jelenlétében. E.: VÉFL. Veszprémi kápt. mlt. Oklevelek. Patvására 11. (Df. 200 996.) Hátlapján középkori és újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsét és bordó fonata. R.: Veszpr. reg. 633. szám. 163. 1369. ápr. 5. Visegrád [I.] Lajos király (H) utasítja a Lelez-i konventet, [hogy küldjék ki] tanúságukat, [akivel] Cyzer-i Péter v. Nempti-i Karas (dict.) János v. ....... Wechkoch-i Péter fia: ...... v. Polchos (dict.) Tamás ...... [királyi ember idézze] Waynatyuatiba-i [!] Lőrinc fia: [Vr]dvg [(dict.) Lászlót] Nogmihal-i Lőrinc fia: [György] és ezen György fia: János ellenében, továbbá idézze Baranya-i Imrét és Gergely fiát: ..... Lőrinc fia: [hátlap: György] [ellenében] a királyi jelenlét elé, majd a konvent tegyen jelentést az uralkodónak. D. in Wyssegrad, 5. die Pasche, a. d. 1369. E.: SNA. Leleszi konvent hh. lt. Acta anni 1369. 21. (Df. 219 624.) Nagy részén foltos papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (... pro Georgio filio Laurencii ...), valamint kis zárópecsét töredékei. 164. 1369. ápr. 5. A fehérvári káptalan 1369. ápr. 5-i (f. V. p. Resurr. d., a. eiusdem 1369.) nyílt oklevele szerint színük előtt néhai Vgal-i Pál mester leánya: Orsolya nemes asszony, Besenyő (Bissenus) Mátyás, Nezde-i nemes felesége megvallotta, hogy a bármely megyében is levő összes birtokát és birtokrészét, valamint a Buda és Fehérvár (Albensis) városokbeli telkeit (fundus curie) az ezeken levő kő- és faházakkal, a ménesbeli lovait és általában minden birtokjogát és örökségét, amik hozzá néhai apjától: Pál mestertől jog szerint háramlottak, a férjének: Besenyő Mátyásnak és általa annak fivéreinek (frater uterinus): Besenyő Jánosnak és Besenyő Andrásnak adta, ha Orsolya korábban hunyna el bármely nemű (utriusque sexus) örökös nélkül.