Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

54 örököseiket a saját részükön nem zaklatják, jogtalanságot nem okoznak, különben 10 font dénárban marasztalják el őket a másik féllel szemben. D. f. III. p. Invocavit, a. d. 1369. E.: SNA. Pozsonyi kápt. hh. lt. Oklevelek 65. 2. 7. (Df. 273 851.) Hátlapján pecsét körvonala. 83. 1369. febr. 20. A vasvári káptalan előtt Terkench-i Pál fia Imre fiai: Pál, János és Miklós megvallották, hogy mivel Gogan fia Deseu leányát (puella): Erzsébetet, az ő soror patruelis-üket Zenthmarton-i Balázs fia: Mártonhoz, nem nemes és birtoktalan emberhez adták feleségül törvényesen és az anyaszentegyház rendelkezéseinek megfelelően, ezért a Terkench nevű teljes birtokuk negyedét minden tartozékkal Erzsébetnek és általa férjének: Mártonnak adták örök birtoklásra Erzsébet nagyanyja (avia) hitbére és jegyajándéka, valamint az anyja: Ilona (Terkench-i Gergely fia Miklós leánya) leánynegyede okán, amik e birtokból Erzsébetnek járnak és amiket a káptalan előtt szintén megjelent Ilona is a leányának: Erzsébetnek adott. D. f. III. p. Invocavit, a. d. 1369. E.: Dl. 5722. (NRA. 40. 81.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint pecsét töredékes nyoma. 84. 1369. febr. 20. A zágrábi káptalan előtt megjelentek egyrészről Oresya-i Blasen fia: Bálint, másrészről Castellan (dict.) Péter fiai: László, Imre (a káptalan kanonoka), István (más néven Ádám) és Miklós mesterek, valamint TopolchaZenthgurgh-i Arnold fia János fiai: Pousa és András, és Bálint megvallotta, hogy az Oresya-n őt bármilyen címen megillető birtokrészeit azon határok alatt, amikkel azokat eddig birtokolta, Péter fiainak és János fiainak 50 márka jó királyi dénárért eladta örök birtoklásra – ti. a háromnegyedüket Péter fiainak (mivel ők fizették az összeg ezen részét) és az egynegyedüket János fiainak –, semmiféle jogot és tulajdont magának és örököseinek ezekben meg nem tartva, hanem mindezeket a vevőkre ruházva. Erről a káptalan függőpecsétes oklevelet bocsát ki. D. f. III. p. Invocavit, a. d. 1369. E.: A.HAZU. Diplomata latina. V. 79. (Df. 230 524.) Mandorla alakú függőpecsét és fonata. Á.: Zágrábi káptalan, 1372. nov. 2. Uo. V. 85. (Df. 230 530.) K.: Smič. XIV. 174–175.