Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
358 herceg, nádor, Imre erdélyi vajda, Zeech-i Miklós comes országbíró, János királyi tárnokmester, Zudar Péter egész Sclauonia bánja és királyi pohárnokmester, Simon Dalmácia és Horváto. bánja, Miklós Machou-i bán, Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, István királyi lovászmester, ezen László herceg pozsonyi comes. Arenga. E.: Dl. 100 125. (Batthyány cs. lt. Acta antiqua. Monyorókerék 3. 8. 2.) Hátlapján: Registratur; középkori és újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsétje kiszakadt. Á.: Pozsonyi kápt., 1378. szept. 30. Dl. 100 168. (Uo. 3. 8. 5.) Eltérő névalakjai: Elderboh, Purhard, Zenthpeturfalua, Karachunfolua, Tothfolu, Vgolin. Megj.: A keltezésben elírás van, mivel jelen formájában nov. 10-ét jelenti, az egyik átírt oklevél azonban dec. 13-i. A dátumot nem javíthatjuk IV. Id. Dec.-re, mert az dec. 10-et jelentené; Id. Dec.-emendálás esetén dec. 13. lenne a napi keltezés, IV. Kal. Jan. esetén pedig dec. 29. 673. 1369. dec. 13. Visegrád Zeech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírója tudatja, hogy színe előtt Tamás fia: Simon és Kystarkan-i Máté fia: László (ue. Tamás fiai: László és Imre és János fia: László, Ezen-i nemesek érdekében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével) dec. 7-től (oct. Andree) 6 napig álltak László fia Mihály fia: Péter és Francik fia: Miklós, Zemlen megyei Zeech-i nemesek ellenében, ám azok a konvent idézőlevele (evocatoria) ellenére az abban foglalt ügyekben nem jelentek meg, nem is küldtek senkit, ezért az országbíró e Zeech-i nemeseket bírságban marasztalja el, ha magukat nem tudják észszerűen kimenteni. D. in Wyssegrad, 7. die termini prenotati, a. d. 1369. E.: Dl. 77 436. (Zichy cs. zsélyi lt. 214. C. 65.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (Franchyk névalakkal), valamint zárópecsét nyoma és pecsétfő körvonala. Kortárs kéztől: XXIII. Solvit. XII. XXIII. K.: Z. III. 386–387. 674. [1369.] dec. 13. A zágrábi káptalan előtt megjelent egyrészről uruk és főpapjuk: István zágrábi püspök a fivére (uterinus frater), Kanisa-i Lőrinc fia János mester fiaival: Jánossal, a káptalan kanonokával és Miklóssal, másrészről Bertalan csázmai őrkanonok a maga és fivérei (frater carnalis), Arad-i Tamás fiai: Lőrinc és Tamás nevében, és előbbiek megvallották, hogy a püspök és már elhunyt fivérei: János és Benedek a király által rájuk kiszabott fogság (impedimentum) idején sürgető szükségükben a Cris megyei, Garygh districtus-beli Dyanfelde birtokot a zágrábi káptalan, majd az óbudai (vetus Buda) káptalan oklevelével részben Bertalan őrkanonoknak és fivéreinek, részben Kothan-i Miklós litteratus-nak bizonyos pénzösszegért eladták. Mikor a püspököt és fivéreit a király végül feloldotta a fogság alól, speciális