Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

266 alábbi, újonnan emelt határjelektől keletre levő, elkülönített birtokrészt (szántóföldek mellett Zaraztou nevű cserjés; Adamkutha völgy közepén egy wlgo Rakatya nevű bokor; wlgo Zederyes dict. mező; cserjés mezőig 10 hold föld; cserjés a Zederyes mezőn), Francyus nyugat felőli többi birtokjoga pedig Tuz János mesternek, a fiának és mondott frater-einek maradtak örökre. A felek között addig kibocsátott összes peres, bírság-, tilalmazó és tudományvevő oklevelet érvénytelenítették, miként mindezt Tuz János mester, Péter fia: László mester és György mester a káptalan előtt megerősítették. Erről a káptalan függőpecsétjével ellátott, chirographált privilegiális oklevelet bocsát ki. D. 8. die termini prenotati, a. d. 1369., amikor István prépost, ezen Péter mester éneklő-, Mihály mester őrkanonok, András mester dékán. E.: 1. Dl. 91 752. (Festetics cs. lt. Vas 62. A.) Felül chirographált (ABC). Függőpecsét és vörös fonata. 2. Ue. jelzet alatt, hiányos. Felül chirographált (A[B]C). Függőpecsétre utaló plicatura. Hátlapján középkori kéztől: super Franciusfelde. Eltérő névalakjai: Franceusfeulde, Zederies, Rakathya. Má.: Ue. jelzet alatt, újkori. 497. [1369.] szept. 19. Visegrád [I.] Lajos király (V) [hátlap:] magnificus Benedeknek, Bulgária (regnum Bulgarie) bánjának: a király tájékoztatta szándékáról István kalocsai érseket, akit a bánhoz küld. Mindannak, amit az érsek Bydin város és kerülete (districtus) visszaadása (resignacio) ügyében és a bánnal megvitatandó egyéb ügyek kapcsán előad és elrendel, a bán adjon hitelt és oly érvényesnek tartsa, mintha mindazt a király személyesen adná elő. D. in Vissegrad, f. IV. p. oct. Nat. B. virg. E.: Dl. 47 993. (Múz. Ta. Véghely.) Papír. Előlapja jobb felső sarkában: relacio ducis. Hátlapján címzés, nagy zárópecsét körvonalában: relacio ducis. K.: [Thallóczy L.], Száz. 1900. 608. R.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 636. Megj.: Az oklevél év nélküli, keltezése K. és OL-adatbázis megállapítása. 498. 1369. szept. 20. Bars László, Opulya hercege, nádor (H), a kunok bírája tudatja, hogy a Bors megyei nemesek közösségének szept. 12-én (f. IV. p. Nat. B. virg.) Bors falu mellett tartott közgyűlésén Forgach (dict.) András mester előadta, hogy Hangyafeulde, Tarnoklazloufeulde és Bokfeulde birtokok és a Karosan nevű falva feletti Kosyk hegy régtől fogva mindig is kikiáltók birtokai voltak és az ő Karosan nevű birtokához tartoztak, miként most is, és ez ismeretes a megye vicecomes-ének, szolgabíróinak és esküdt ülnökeinek. Ők a kérésére és a nádor kérdésére hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre, a kereszt fáját megérintve egyhangú tanúsítással megerősítették, hogy a mondott birtokrészek [!] régtől fogva, mindig is kikiáltók földjei voltak,