Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

261 488. 1369. [szept. 15.] Pozsony [I.] Lajos király (H) biztosítja országa minden szökevényét és proskribáltját (profugos et proscriptos), hogy akik közülük Kanisa-i Lőrinc fia: János mester, [lovag] szolgálatára állnak Zarwkw várban, és [erről János mester levelével] a király elé járulnak, nekik a proskribálás (nota proscriptionis) alól [speciális kegyet tesz, a korábbi] jó hírükbe visszahelyezve őket. D. Posonii, [sab. videlicet oct. Nat.] virg. glor., a. d. 1369. E.: Dl. 5753. (NRA. 34. 5.) Hiányos papír. Hátlapján nagypecsét töredékei között: relacio Emerici filii Mychaelis de Berekzou. K.: Sopron vm. I. 383–384. (a kiegészítések innen származnak) R.: Ortvay, Pozsony III. 11. 489. 1369. [szept. 15.] Pozsony [I.] Lajos király (H) a pozsonyi káptalannak: elmondták neki az óbudai kolostor apácái, valamint Madaras (dict.) Miklós és Eghazasmagyar-i Miklós fia: Mihály nevében, hogy ellenükben az országbíró döntésének megfelelően Wata-i Illés és frater-ei szept. 10-én (f. II. prox. preterita) másodmaguk, szept. 11-én (f. III. sequenti) szintén másodmaguk és szept. 12-én (f. IV. subsequenti) hatvanhatod-maguk a káptalan tanúsága előtt esküt kellett tegyenek, ám az első két időpontban ezt nem teljesítették, szept. 12-én pedig kiadatták a király oklevelét az eskü szept. 19-re (f. IV. nunc futura) halasztásáról, elhallgatva azonban az eskük elmulasztását. Mivel a király az ország régi szokását (lex) meg akarja őrizni, utasítja a káptalant, hogy ne küldjék ki tanúságukat az eskü meghallgatására, hanem hagyják meg a feleknek, hogy okt. 5-én (in vig. Mychaelis) a per rendes bírója előtt jelenjenek meg, hogy elfogadják az ügyben, amit a jog rendje megkövetel. D. Posonii, 2. die Exalt. S. Crucis, a. d. 1369. Á.: a 493. számú oklevélben. 490. 1369. szept. 15. Pozsony Zeech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírója előtt István zágrábi püspök és Lőrinc fia: János, a fivére (frater uterinus) megvallották, hogy Bozyn-i néhai Sebus mester fiai: János és Miklós mesterek kifizették nekik azt a 121 font széles bécsi dénárt, amiért egykor [I.] Károly király nyílt levelével (ahogy abban ezt az országbíró látta) Sebus mester a Challokwz districtus-ban levő Scemeth nevű birtokát elzálogosította Pál comes-nek, Károly király akkori országbírójának, akitől a birtok annak frater patruelis-éhez, Frahcno-i Német Miklóshoz (Nykkul ~ Nikkul Teutonicus), tőle pedig a püspökhöz és fivéréhez: Jánoshoz került. Az összegről a püspök és János nyugtatták Sebus fiait és örököseiket, őket Scemeth birtok és haszonvételei tulajdonában hagyva, abban a püspök és János semmiféle jogot nem követelhetnek maguknak, ezenfelül a birtok ügyében létrejött pereikről