Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

234 fia: Jánost és István veszprémi várjobbágyot, akik aug. 6-án és 7-én (f. II. et III. p. Dominici) Veszprém megyében nemesektől, nem nemesektől és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú emberektől, főleg a Beel-i monostor Polian, Borsoth és Ethey nevű birtokai szomszédaitól nyíltan és titokban megtudták, hogy amikor az apát és egyháza Borsoth és Polian falvakban lakó jobbágyai aug. 2-án (f. V. an. Dominici) az officialis-ukkal együtt Polian faluban összegyűltek a monostor Ethey nevű földjén a Borsoth-i népek által nemrég levágott széna egymás közötti felosztására és elszállítására, erről értesülve a Lewld-i karthauzi rendi kolostor perjele: János testvér fivére (carnalis frater) és famulus-a: Jakab, továbbá Nemeth (dict.) Nagy (Magnus) György, Tót (Sclavus) Pál, Kovács (Faber) László, Szűcs (Pellifex) Péter, Pete fia Pál fia: Pál, Deák (Litteratus) György, Lőrinc fia: Miklós falunagy, Henchel fia: András, Sarang (dict.) János, Kis (Parvus) Pál, Szakállas (Barbatus) Pál fia: Mihály, Kovács (Faber) Péter és Ács (Carpentarius) Gergely, a perjel újlövöldi (nova Lewld) jobbágyai a kolostornál dolgozó kőcsiszolóval és kőfaragókkal, valamint az ezen Lewld-i egyéb emberekkel, továbbá Zenthus falunagy, Mihály fia: Ferenc, Imre fia: János, Nagy (Magnus) Illés, Márton fia: Miklós, Tamás fiai: György és Egyed, Péter fia: János, Adorján fia: János, Pál fia: Lukács, Pál fia: György, Miklós fiai: Darabus (dict.) László és János, Imre fia: András, Takaro (dict.) Imre és Pincust (dict.) Péter, a perjel Olewld-i jobbágyai a falu összes népével magukat egész éjszaka vas sisakokkal, számszeríjakkal (balistis), íjakkal, nyilakkal, vértekkel, fejszékkel, husángokkal, dárdákkal, kardokkal, bicellum-okkal és különféle egyéb fegyverekkel felkészítve a köv. napon: aug. 3-án (VI. f.) pirkadatkor, az első órában (egyesek gyalogosan v. a perjel szekerén, mások lovakon) előre eltervelten, a perjel akaratából váratlan támadással, ellenségesen, felfegyverkezve, hatalmaskodva, fosztogatók módjára Polian falura rontottak, az ott talált emberek közül egyeseket a fejükön, másokat a testük egyéb részein súlyosan megsebesítettek, átnyilaztak, kegyetlenül megvertek, számos nőt (feleségeket, leányokat) súlyosan megsebeztek, kardokkal és bicellum-okkal ütöttek, egyeseknek a karjait eltörték; a házában bekerített Polian-i János fia: Mártont a kezein megcsonkítva és a fején életveszélyesen megsebezve szekérre dobták, félholtan elvitték és mostanáig Oulewld faluban tartják megkötözve; Benedeket, a Beel-i apát Polian-i viceofficialis-át, akit szintén a házában vettek körül, nyilakkal és kardokkal megölték, szekérre helyezve Oulewld faluba szállították a holttestét, amit egy ideig Zenthus ottani falunagy házánál nyilvánosságra tettek, majd elrejtették, megtagadva tőle az egyházi temetést; ezenfelül e tettekkel meg nem elégedve a Polian-i népek házait, azok ajtajait és ládáit (scrinia) feltörve és lerombolva ruhákat, pénzeket, fejkendőket, terítőket, törlőruhákat, gyűrűket, lepedőket és egyéb ládabeli javakat, továbbá ekéket, ekevasakat és egyéb vaseszközöket, íjakat, tegezeket, kardokat, faggyút, fejszéket, sonkákat, élelmeket, nyergeket, zablákat és egyéb házbeli javakat (amit csak el tudtak venni és vinni) elszállítottak; a Polian-i és Borsoth-i népek összes jószágát (pecora), amiket Polian faluban és birtokon találtak, ti. 140 ökröt, tehenet és borjút, 9 lovat és ugyanannyi v. több disznót szintén Oulewld faluba terelték és mostanáig ott tartják ezeket – noha e népek v. az apát és a hozzá tartozók semmiféle vétket nem követtek el. Mindezeket megtudván a királyi és konventi ember Polian faluban