Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

292 elrendeli, hogy őket ne ily módon vádolják, hanem Sopron királyi város szabadságának, szokásjogának és bíráskodásának megfelelően. Biztosítja őket, hogy az országban bárhol szabadon és békésen lehetnek, őket senki sehol nem zaklathatja e haláleset ürügyén bíróságon v. azon kívül, azonban magukat Sopron városban annak szabadságának és szokásjogának megfelelően tartoznak tisztázni az ügyben. D. Zolii, in fe. [lehúzva: Kater] Margarete, a. d. 1368. E.: GYMSML. Sopron. Sopron város. Diplomatarium 207. (Df. 201 840.) Papír. Előlapján vörös viaszú titkospecsét alatt: relacio [Ladislai ducis] Opulie... K.: Házi I/1. 150–151. 566. [13]68. júl. 13. Zólyom [I.] Lajos király kéri Firenze (Florentia) várost, hogy az odavalósi Johannes Cambio és a Ragusium-i Marinus de Goize, a király híve közötti ügyben járjanak el utóbbi érdekében. D. Zolii, 13. Jul., a. [13]68. K.: Wenzel, Dipl. eml. II. 663; Smič. XIV. 148. (Firenzei Lt. Arhivio delle Riformagioni XI. I. XVI. 134. alapján.) 567. 1368. júl. 13. Nagyfalu Gara-i Miklós Machou-i bán, többek között Baranya megye comes-e előtt megjelent egyrészről Tobayd-i János fia: János, másrészről Pumazy-i Benedek mester a felesége nevében, és János megvallotta, hogy 2 lova kapcsán e nemes asszony neki elégtételt adott, ezért őt és ezáltal Benedeket János nyugtatta. D. in Noghfalu, in fe. Margarete, a. d. 1368. E.: Dl. 87 432. (Esterházy cs. hercegi lt. Repositorium 32. E. 262. NB. NB.) Papír. Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint pecsét nyoma. R.: Bakács, Pest m. 840. szám. 568. 1368. júl. 13. Sopron Zauka [!] János Supron-i comes [!] és a megye szolgabírói előtt Bik-i Tyuan, Thama-i Lorand fia: Pál, Ladan-i Schandor fia: János, Zni (dict.) András, Sidezdorf-i Tamás, Weyka-i Bálint, Sag-i Domokos és Dehac Jakab megvallották egyéb nemesekkel együtt, hogy egyrészről Harka-i István fia: Péter, másrészről annak néhai fivére: Miklós felesége: Klára asszony Miklós hátrahagyott örökjogú ingóságai ügyében a döntésüknek vetették alá magukat, ők pedig a felek között olyan egyezséget hoztak létre, hogy Péter 18 márka dénárt (minden márkát 10 pensa-val számolva) fizet Klárának, mégpedig 9 márkát aug. 20-án (in die Stephani regis) v. az az utáni 5 napban, és 9 márkát szept. 29-én (in die Michaelis) v. az azt követő 5 napban, így Miklós minden örökjogú, vásárolt v. zálogos javai, bárhol is vannak, Péternek