Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

466 807. 1367. dec. 6. Bécs Ulrich von Zelking (Ulreich von Zelkingen) kinyilvánítja, hogy ígéretet tett arra, miszerint feleségének: Katalinnak (Kathrein), néhai bazini Sebes gróf leányának (Graf Zebisch seligen Tochter von Pösing) 750 font bécsi dénárt (wienner phenning) ad jegyajándék gyanánt, ennek fejében leköti hűbérurai (lehenherren): Albert passaui püspök és Ulrich Schaunberg gróf (Graf Ulreich von Schawnberch) egyetértésével a tőlük hűbérbe kapott, az oklevélben felsorolt dürnkruti (Dürrnchrut) tized- és vámjövedelmeket, a Morva folyó egy bizonyos szakaszára vonatkozó halászati jogát, dürnkruti ingatlanait, azok járulékát és egyéb megnevezett birtokait. Ha Katalinnak gyermeke születne Ulrich von Zelking-től, akkor őrá szálljanak mindkettőjük halála után a 750 font dénárral megterhelt mondott birtokok és jövedelmek, feltéve, ha azokat addig ki nem váltják. Ha Ulrich von Zelking előbb halna meg, mint Katalin, és nem születne közös gyermekük, akkor Katalin háborítatlanul bírja a mondott javakat a haláláig, ill. amíg vissza nem váltják tőle azokat, amik az asszony halála után Zelking legközelebbi örököseire szálljanak. Ha azonban Zelking, ill. legközelebbi örökösei a fenti birtokokat és jövedelmeket vissza kívánják váltani, annak Katalin 750 font bécsi dénár ellenében tegyen eleget, de megállapodásuk értelmében a 750 font bécsi dénárt az asszony újra Alsó-Ausztria területén kell befektesse, és az összegért ekkor megszerzett javakat ugyancsak élete végéig élvezheti majd. Az okiratot Ulrich von Zelking saját pecsétjével látja el, miként fivérei: Stephan és Heinrich (Hainreich) von Zelking, továbbá rokonai: Hans von Liechtenstein von Nikolsburg és Ott von Wildungsmauer is. Der brief ist gaben ze Wienne, nach Christes gebürt dreutzehenhundert iar darnach in dem sybenundsechtzigistem jare an Sand Nichlas tage. E.: Dl. 7229. (NRA. 474. 6.) Hátlapján középkori kéztől: Vermachsbrief, későbbi kéztől tárgymegjelölés. Függőpecsét és négy további hártyaszalag. Skorka Renáta 808. [1367.] dec. 7. Róma [V.] Orbán pápa kéri Johanna nápolyi (Si) királynőt, hogy az [I.] Lajos királlyal (U) kötött egyezményének (tenor concordie) megfelelően adjon vissza bizonyos várakat, birtokokat (casalia) és egyéb javakat Geraldus de Bellafario catanzaroi (Cathacensis) egyházmegyei domicellus-nak, aki Lajost támogatta (cui adhesit). D. Rome apud S. Petrum, VII. Id. Dec., pápasága 6. évében. [1367.] R.: V. Orbán, LSC. 2586. szám. (ASV. Reg. Vat. Vol. 249. fol. 24v. alapján.) 809. 1367. dec. 8. A vasvári káptalan kinyilvánítja, hogy [I.] Lajos király (H) az Apachauasarhel-i apácák érdekében kiadott oklevelének megfelelően az apácák Apachauasarhel, Zenthmarthon, Zanthou, Bagdan és Louas nevű, egy tömbben (sub una metarum