Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

451 778. 1367. nov. 15. A fehérvári káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy a veszprémi káptalan érdekében idézésekre, tilalmazásokra, tudományvételekre, birtokok bejárására és visszavételére (recaptivacio) és az ország szokása szerinti egyéb ügyekre 1 évre kiadott nagypecsétes nyílt oklevelének megfelelően az abban többek között megnevezett Kuesd-i Pál fia: János királyi emberrel kiküldték tanúságul karpapjukat (presbiter): Miklóst, a Szt. Márton hitvalló-oltár mesterét, akik nov. 10-én (f. IV. an. Martini) megyei nemesektől és egyéb helyzetű és állapotú emberektől nyíltan és titokban megtudták, hogy a káptalan joga sérelmére Tamás fia: János mester és Segwar-i Miklós fia: Ferenc 3 éve, az Úr születése ünnepe előtti vasárnapon (domin. an. Nat. d., cuius nunc 3. adveniret revolucio annualis) Bylge faluban hatalmaskodva elvették a veszprémi káptalan Pál, Tamás és Péter nevű Faiz-i jobbágyai 6 disznóját, ezekből négyet visszaadtak, 2 jobbat maguknak megtartottak, és mikor e jobbágyok János mesterhez és Ferenchez mentek a Segwar nevű várukhoz és visszakérték a disznókat, János és Ferenc e jobbágyokat sértegetve és kegyetlenül megverve a várból kikergették, a 2 disznót sem adták vissza, ezek most is náluk vannak, holott per van függőben a káptalan és közöttük. D. f. II. p. Martini, a. d. 1367. E.: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Lt. Veszprémi kápt. mlt. Oklevelek. Billege 9. (Df. 200 984.) Papír. Hátlapján azonos (Fayz névalakkal), középkori (contra Segwar super Mestery [!]) és újkori kezektől tárgymegjelölések, valamint mandorla alakú zárópecsét töredékei. Má.: Uo. Faisz 13. (Df. 200 986.) Újkori. K.: HO. IV. 204–205. R.: Veszpr. reg. 611. szám. 779. [13]67. nov. 15. A fehérvári káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy a veszprémi káptalan érdekében idézésekre, tilalmazásokra, tudományvételekre, birtokok bejárására és visszavételére (recaptivacio) és az ország szokása szerinti egyéb ügyekre 1 évre kiadott nagypecsétes nyílt oklevelének megfelelően az abban többek között megnevezett Kuesd-i Pál fia: János királyi emberrel kiküldték tanúságul karpapjukat (presbiter): Miklóst, a Szt. Márton hitvalló-oltár mesterét, akik nov. 12-én (f. VI. p. Martini) megyei nemesektől és egyéb helyzetű és állapotú emberektől nyíltan és titokban megtudták, hogy Jakab fia: Miklós, a veszprémvölgyi (vallis Wesprimiensis) Boldogságos Szűz-kolostor apácái Sandur-i jobbágya engedélyt kapott az apácáktól, hogy a Sandur-i officialis-tól, falunagytól és az ottani népek közösségétől a veszprémi káptalan Kezew nevű birtokára költözzön, de az apácák, miután megkapták tőle a jogos földbért, Miklóst a káptalan joga sérelmére elfogatták, a javait elvetették tőle, több napig fogva tartották, majd elengedték, de az elvett javait és a Sandur falu területén levő szőlőjét nem adták vissza neki, hanem ezeket maguknál tartják. D. f. II. p. Martini, [a. d. 13]67.