Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

416 E.: Dl. 5605. (Acta eccl. ordinum et monialium. Poson. 59. 18.) A plicaturán: commissio regine; perlecta et correcta. Hátlapján: Registratur; középkori és újkori kéztől tárgymegjelölések. Hiányos függőpecsét és lila fonata. Megj.: Mivel a dátum eredeti formájában szept. 16.-át jelenti, az átírt oklevél pedig szept. 26-i, a napi keltezést a fenti módon korrigáltuk. 1367. okt. 17. [! ∋: 1347. okt. 14.] Buda Miklós nádor 1367. okt. 17-én [! ∋: 1347. okt. 14-én] (domin. p. quind. Michaelis, a. d. 1367. [! ∋: 1347.]) Budán kiadott privilegiális oklevele: a Győr és Komaron megyei nemesek közösségének 1367. ápr. 26-án [! ∋: 1347. ápr. 30-án] (f. II. p. Georgii, in eodem anno 1367. [! ∋: 1347.]) Győr város mellett tartott közgyűlésén Delhyda-i Jakab fia: Miklós pert indított a győri káptalan Meger-i jobbágyai, Márk fiai: György és Kelemen ellen, mert elfoglalták az ő Isop nevű birtokát. Erre György bemutatta a nádornak a pannonhalmi (Sacer mons Pannonie) konvent 1321. jún. 4-i privilégiumát, amiben Koppan nembeli Paulinus fia: Konch (dict.) Jakab a Komaron megyei Isop nevű birtokot (ami az övé, a fiáé: Miklósé és a fivére: Barabás fia László árva fiaié: Barabásé és Péteré örökjogon) utóbbiak beleegyezése nélkül 12 márka széles bécsi dénárért eladta Neuethlen fia: Márknak (l. Anjou-oklt. VI. 157. szám), Bereck mester győri prépost pedig bemutatta ue. konvent 1331. ápr. 28-i privilégiumát, miszerint ezen Márk özvegye: Margit nemes asszony ue. összegért eladta ezen birtok férje által hitbérként ráhagyott harmadát a győri káptalannak (l. Anjouoklt. XV. 153. szám). Mivel Jakab e birtokot a jog szerint Miklós és László fiai beleegyezése nélkül nem adhatta volna el Márknak, és ezért sem a Jakab által Márknak, sem az özvegy által a káptalannak történt eladás nem örökérvényű, így a nádor a mondott megyék szolgabíróival és esküdt ülnökeivel Jakab fia: Miklós Isoph birtokon levő részét, ti. e birtok felét (mivel a mondott eladásban Miklós sem személyesen nem vett részt, sem valaki az ő nevében ügyvédvalló levéllel) minden haszonvétellel Jakab fia: Miklósnak ítélte, az apja birtokrészéről (amit Jakab a fia: ezen Miklós és László fiai engedélye nélkül adott el) pedig elrendelte, hogy azt Miklós magának váltsa ki az értékén (in condigno suo precio et valore) az ország szokása szerint felbecsülve. Mivel mindehhez a nádor emberét és a konvent tanúságát szükséges volt kiküldeni, a nádor írásban kérte a pannonhalmi konventet, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel a nádori ember Isop birtokot a szomszédok összehívásával járja be, Miklós ottani birtokrészét iktassa neki, az apja: Jakab mondott részét pedig az ország szokása szerint becsülje fel, majd a konvent tegyen jelentést a nádornak. A kitűzött napon Jakab fia: Miklós bemutatta a konvent jelentését, miszerint a nádori és konventi emberek a szomszédok jelenlétében Isop birtokot bejárták, Miklós részét, vagyis a birtok felét ellentmondó nélkül Miklósnak iktatták örök birtoklásra, az apja: Jakab birtokrészét pedig 4 márkára becsülték. Mivel ezen időpontban sem a győri káptalan, sem Márk fiai nem jelentek meg Jakab birtokrésze becsértékének, a 4 márkának az átvételére, a jelenlétük nélkül viszont a nádor a pert nem tudta lezárni, ezért őket az ügyben a saját és a konvent embereivel Miklós ellenében megidéztette (evocari). A kitűzött időpontban Jakab fia: Miklós a 4 márkát Bereck győri prépostnak (aki a győri káptalan és Márk fiai nevében jelent meg a káptalan ügyvédvalló levelével) a nádor bírói meghagyásának megfelelően kifizette a nádor előtt. Mivel ezután az apja birtokrészét Miklósnak a jog rendje szerint iktatni kellett, a nádor írásban kérte a konventet, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel a nádori ember Jakab Isop-i, Miklós által kiváltott birtokrészét minden haszonvétellel iktassa Jakab fia: Miklósnak, bárki, főleg Márk ezen fiai ellentmondása esetén is, majd a konvent tegyen jelentést.