Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

372 625. 1367. szept. 21. A boszniai káptalan 1367. szept. 21-i (oct. Exalt. S. Crucis, a. d. 1367.) oklevelében átírta saját 1346. évi (l. Anjou-oklt. XXX. 960. szám), valamint Besenyő (Bissenus) Imre vicecomes és a Walko megyei szolgabírók 1361. júl. 15-i oklevelét. Tá.: Boszniai kápt., 1372. márc. 23. > I. Lajos király, 1379. máj. 29. > Rozgonyi Simon országbíró, 1411. febr. 17. Dl. 9121. (NRA. 556. 26.) 626. [1367.] szept. 21. A Symig-i Szt. Egyed-monostor konventje jelenti [Somogy megye hatóságának], hogy levelüknek megfelelően (l. 622. szám) emberükkel: Bozow-al kiküldték János testvér papot (sacerdos) tanúságul, akik szept. 19-én (domin. p. Exalt. S. Crucis) megtudták, hogy Leukus, Miklós és Ugrin mesterek parancsából nevezett jobbágyaik mindent elkövettek a leírt módon, majd a tudományvétel után Miklósékat és a hozzájuk tartozókat Swdak birtokon a mondott pusztítástól és a földek használatától tilalmazták. D. 3. die diei inquisicionis prenotate, a. supradicto. [1367.] E.: Dl. 41 726. (Múz. Ta.) Hiányos és foltos papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (...pro Johanne et Ladizlao filiis Ladizlai de Elye et altero Johanni filio eiusdem Johannis contra magistros Leukus et Ugrinum dicti [!] Toth et Nicolaum filium Stephani de Swdak...), valamint zárópecsét töredékes nyoma. R.: Borsa I., Somogy m. Lt. Évk. 29 (1998) 36. 627. 1367. szept. 22. Visegrád Bubeek Istán comes, [I.] Lajos király (H) országbírója a fehérvári káptalannak: amikor júl. 23-án (23. die oct. Nat. Johannis Bapt.) ....... az ország nemeseivel bírói székén ülésezett, Deuecher-i (dict.) Miklós mester veszprémi kanonok a veszprémi káptalan nevében Sar-i Tamás fia: Miklós ellenében bemutatta az alábbiakat: 1) az országbíró fehérvári káptalannak címzett döntéshozó oklevelét, miszerint színe előtt perhalasztó oklevelének megfelelően Péter veszprémi dékán a veszprémi káptalan nevében azok ügyvédvalló levelével a bolgárok elleni királyi had 1365. okt. 6-ra kihirdetett oszlásának 15. napján, okt. 20-án (quind. residencie exercitus regalis contra Bulgaros moti et ad oct. Michaelis a. d. 1365. proclamate) elmondta Saar-i Tamás fia: Miklós ellenében, hogy Miklós a malmát (amit a Tykon-i apáttól tart a Saar folyón a veszprémi káptalan Kezeu nevű falva közelében) önhatalmúlag másik helyre vitte át, e folyót a szokott medréből egy árok révén ezen malmához vezette, a káptalan malma emiatt tönkrement, és ennek igazolásául Péter bemutatott három (a király írásos parancsára jelentő), azonos tartalmú 1361. évi tudományvevő oklevelet (az egyik a fehérvári káptalané, a másik a fehérvári Szt. István király[egyház] keresztesei konventjéé, a harmadik a [pannonhalmi] Szt. Márton-konventé); erre Saar-i Balázs litteratus Miklós nevében a fehérvári (Alba) keresztesek konventje ügyvédvalló levelével azt felelte: igaz, hogy Miklós e malmát másik helyre vitte