Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

173 E.: Dl. 1883. (NRA. 1534. 23.) Hátlapján középkori és újkori kéztől tárgymegjelölés (az utóbbi magyar nyelvű), valamint nagypecsét körvonala. 260. 1367. máj. 3. Körös János fia: László mester Cris-i és Ryuche-i comes, Illés fia: Balázs, Pousa fia: Aladár, Bexe fia: Egyed és László fia: István, Cris megye szolgabírói tudatják, hogy színük előtt egyrészről Konizka-i Jakab fia: Domokos mester, másrészről Péter fia: Magyar (dict.) Lőrinc a maga és felesége: Herlena nevében (György mester egykori Cris-i comes még érvényben levő ügyvédvalló levelével) és János fia: Gergely (az ő apósa, Herlena apja) elmondták, hogy bár köztük a Saulfelde birtokon, a Konschicha folyó mellett dél felől levő birtokrész ügyében – amit Nagy (Magnus) Pál mester egykori Cris-i comes oklevelével (miként ezt a comes és a szolgabírók abban látták) Gergely a leányának és Lőrincnek adott – per jött létre, de mivel Lőrinc, Gergely és Herlena felismerték, hogy Domokos mesternek Saulfelde birtokon joga van, ezért fogott nemes bírók elrendezésének megfelelően e birtokrészt minden haszonvétellel és tartozékkal régi határai alatt Domokos mesternek és örököseinek átadták. Azon okleveleket, amikkel eddig e birtokrészen voltak, Domokosnak átadták a comes és a szolgabírók előtt, s ha ezekből megtartottak v. elrejtettek volna, azok érvénytelenek és bemutatójuknak legyenek kárára. Erről fentiek pecsétjeikkel ellátott privilegiális oklevelet bocsátanak ki a felek kérésére. D. in Crisio, in fe. Inv. S. Crucis, a. d. 1367. E.: Dl. 33 665. (HDA. NRA. 1675. 7.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölések. Függőpecsétekre utaló bevágások. K.: Smič. XIV. 22–23. 261. 1367. máj. 3. Körös János fia: László mester Cris-i és Ryuche-i comes, Illés fia: Balázs, Pousa fia: Aladár, Bexe fia: Egyed és László fia: István, Cris megye szolgabírói előtt Kanizka-i Jakab fia: Domokos mester a Thomadey fia: Andrástól és annak fiától: Gergelytől vásárolt szőlőjét Péter fia: Magyar (dict.) Lőrincnek adta szolgálataiért, minden adó (debitum) v. szolgálat nélküli örök birtoklásra, úgy, hogy ha e szőlőt Lőrinc elidegeníti, v. elhunytával a szőlő idegenek kezére kerülne, akkor azok a szőlőt a Domokost megillető szolgálatért v. hegyvámért tarthatják. A szőlő határai a felek elmondása szerint: határjel nyugat felől Máté szőlőjénél egy körtefában; kelet felé diófa; dél felé nagy út egy Tul fáig; nyugat felé Tul fa; az első határjel. Erről fentiek pecsétjeikkel ellátott privilegiális oklevelet bocsátanak ki a felek kérésére. D. in Crisio, in fe. Inv. S. Crucis, a. d. 1367. E.: A.HAZU Diplomata latina 5. 64. (Df. 230 509.) 3 függőpecsét fonata. K.: Smič. XIV. 24.