Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. L. 1366. (Budapest–Szeged, 2020.)

Appendix

I. Lajos király meger

�sít� záradékai Az 1363-as boszniai hadjárat során Mikl�s esztergomi érsek, kancellár sátráb�l ellopták a királyi kett�specsétet, ezért sz�kség volt egy �j vésetésére (ez nagy val�szín�séggel 1363 végére lett kész). Az �j kett�specséttel Lajos a saját korábbi (ellopott), valamint apja: I. Károly király felségpecsétjével ellátott privilégiumait er

�sítette meg, de �j m�don: ezeket nem átírta, hanem egy záradékkal látta el és a meglev� régebbi mellé f�ggesztette az �j pecsétet. A záradékkal és �j pecséttel meger�sített privilégiumok jogilag �j oklevélnek számítottak, ezért �náll�an is regesztázhat�ak lennének. De mivel az ismétl�d� záradékok alapsz�vege voltaképp azonos, és a lényegi eltérések csak a kedvezményezettek nevében és a dátumban jelentkeznek (ráadásul az Anjou oklt.-k�tetek szinte mindig utaltak – vagy fognak majd – a záradékokra, felt�ntetve a vonatkoz� bibliográfiai adatokat és pecsétleírásokat is), ezért (elker�lend� az ismétl�d� alaptartalm� kivonatokat) mégsem regeszták formájában, hanem jelen f�ggelékben felsorolva ker�ltek a k�tetbe. (A korábbi nagypecsétekkel ellátott nyílt királyi okleveleket privilegiális átirat esetén a kancellária a szokásos m�don, mélt�ságnévsorral ellátva er�sítette meg, ezért ezek a regeszták k�z�tt szerepelnek.) A záradék alapsz�vegének kivonata: [I.] Lajos király (H) kinyilvánítja, hogy amikor a boszniai (regnum nostrum Bozne) eretnekek és patarénusok kiirtására egyrészr�l személyesen � kelt �tra nagy sereggel, másrészr�l Mikl�s esztergomi érseket, királyi kancellárt (akinél a királyi kett�specsét volt) és Mikl�s nádort számos f�pappal, bár�val és az ország nemeseivel k�ldte Boszniába (terra Wzure ~ Vzure), az érsek �rk�déssel megbízott familiárisai a kett�specsétet el�re megfontoltan ellopták. A király, nehogy a pecsét elvesztése az országlakosok jogait veszélyeztesse, �j kett�specsétet vésetett, és elrendelte, hogy azt helyezzék �sszes korábbi privilégiumára, valamint apja: [I.] Károly király koronázása idején vésetett korábbi, majd (mivel azt Károly ut�bb átvágatta, ugyanis kider�lt, hogy azzal számos jogtalanságot k�vettek el) a Havasalf�ld�n elveszett másik pecsétje alatt kiadott privilégiumaira, ezen pecsétek mellé. Ha Károly ezen két korábbi pecsétjével ellátott privilégiumai a kés�bbi pecsétjével, avagy Lajos elveszett pecsétjével nincsenek meger�sítve, és ezekre az �j pecsétet nem f�ggesztik rá, avagy Károly és Lajos nyílt okleveleit az �j pecséttel nem er�sítik meg, ezen privilegiális és nyílt okleveleket Lajos érvényteleníti. Latin sz�vegének egyik k�zlésére (és a záradék használatának elemzésére) l. Gr�nn [Gárdonyi] Albert, T. 1901. 27–37. Az ily m�don meger�sített oklevelekr�l tehát az alábbi általános regeszta lenne adhat�: [I.] Lajos király (H) záradékával és f�gg� �j kett�specsétjével meg�jítja és �r�kre meger�síti az adott évben és napon kiadott, gyan�t�l mentes privilegiális oklevelet és az abban foglaltakat XY részére. Kelt Mikl�s [esztergomi] érsek, királyi kancellár keze által, r�mai napjel�lés, a. d. 1366., uralkodása 25. évében. A táblázatban a kiegészítések a meger�sített oklevél sz�vegéb�l származnak. Mind a fenti alapsz�veg-kivonat (ami a táblázat minden tételéhez odaértend�, természetesen tartalmi átiratok esetén is, hiszen ezen fennmaradási forma ellenére az oklevél egykori eredetijében a záradék teljes egészében ott volt), mind a táblázat vonatkoz� elemei a mutat�ban is szerepelnek, Apx. el�taggal. Mivel OL-adatbázis nem t�nteti fel minden esetben a záradékokat, így a táblázat értelemszer�en b�v�lhet még az Anjou-oklt. k�tetek gyarapodásával – bár az így is láthat�, 483