Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)
Documenta
rector-a kezét az ottani egyház Boldogságos Sz�z-oltárára helyezve számos nemes férfi és asszony jelenlétében János testvér papnak, a Clus-i monostor konventje ez �gyben kik�ld�tt emberének megvallotta), hogy ott 7 részt Ilba fia: Jánosnak, Margit nemes asszonynak – Kilián fivére (germanus) András leányának –, valamint ezen János fiainak és �r�k�seinek, egynyolcad részt pedig ezen András fia Péter leányának és ezen András leányának: Erzsébetnek, nemes asszonyoknak hagyott (legasset) (vér)rokonság okán, minden tartozékkal, a jogaik teljességével és tulajdonával �r�k birtoklásra, mások jogainak sérelme nélk�l. Dénes erdélyi vajda, Zolnuk-i comes királynak sz�l� jelentése szerint pedig amikor a vajda az erdélyi (pars Transsilvana) nemeseknek, székelyeknek (siculi), szászoknak (saxones) és más, bármiféle helyzet�, állapot� és el�menetel� embereknek Tordán tartott k�zgy�lésén a király írásos parancsáb�l megkérdezte a szolgabír�kat, esk�dt �ln�k�ket és az erdélyi 7 megye nemeseit, �k hit�kre, a királyi Szent Korona iránti h�ség�kre, a kereszt fáját megérintve meger�sítették, hogy Noglok birtok András (a mondott asszonyok apja) fivére (frater): néhai Kilián vásárolt birtoka volt, aki az � emlékezet�k és tudtuk szerint Noglok birtok felét az erdélyi káptalanra, másik felét a fivérére, Andrásra hagyta. Az oklevelek bemutatása után János elpanaszolta a királynak és anyjának, hogy Péter erdélyi alvajda �t, a mondott asszonyokat és a fiait zaklatja a Noglok-on lev�, nekik adott birtokrészek miatt, és azokat jogtalanul elfoglalta. Mivel az ország bármely nemese a régt�l fogva kipr�bált szokás (lex) szerint a vásárlás címén hozzá ker�lt birtokait mind életében, mind holtában szabadon eladományozhatja és azokr�l végrendelkezhet, akinek csak akarja, ezért a király utasítja a káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akivel Pold-i Jakab v. Chezteu-i Fudur (dict.) István v. frater-e: Péter litteratus, királyi ember a Noglok-on lev � birtokrészeket a szomszédok jelenlétében iktassa Jánosnak, a fiainak és ezen asszonyoknak a mondott végrendelkezés (legacio) címén �r�k birtoklásra, ha nincs ellentmondás. Az esetleges ellentmond�kat idézze meg a királyi jelenlét elé János, a fiai és az asszonyok ellenében, majd a káptalan tegyen jelentést az uralkod�nak. D. in Vyssegrad, sab. an. Judica, a. d. 1364. E.: Dl. 30 392. (GYKOL. Centuriae. F. 34.) Papír. Hátlapján azonos kézt�l tárgymegjel�-lés (...pro Johanne filio Ilba syculo de Aranyas et domina consorte ac filiis eiusdem...), valamint v�r�s viasz� zár�pecsétnél: specialis commissio domine regine. Á.: Erdélyi káptalan, 1810. márc. 17. Ue. jelzet alatt. K.: Székely oklt. VIII. [= MTT. 28 (1934)] 29–32; Doc. Rom. Hist. XII. 231–234. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 142., 217. és 264. szám. 165. 1364. márc. 9. A nyitrai káptalan jelenti Konth Mikl�s nádornak (H), a kunok bírájának, hogy d�ntéshoz� oklevelének megfelel�en kik�ldték tan�ságul kanonoktársukat, Pétert mindkét fél részére, akivel Elekch-i Tamás fia: András nádori ember márc. 6-án (oct. diei medii Quadr.) Mikl�s fia: István Gereb birtokon lev� részére ment a szomszédok jelenlétében, és azt egyrészr�l Gereb-i Pál fia: Péterrel, másrészr�l Vste-i Messe fiaival: Andrással és Péterrel (akik Katich asszony, Péter fia Tamás �zvegye és annak anyja: Klára asszony, Tomb fia Mikl�s �zvegye érdekében jelentek meg a nádor �gyvédvall� levelével) bejárta régi határai mentén, és mások birtokjogait�l elk�l�nítve elfogultság és hamisság nélk�l (odio timore vel favore relegatis absque scrupulo cuiuslibet falsitatis) fogott bír�kkal (az egyéb embereket innen érint� jegyajándék, leánynegyed és más jogok nélk�l) szemmel 4,5 márkára becs�lte az ország szokása szerint. D. sab. an. domin. de Passione d., a. eiusdem 1364. 99
