Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

855. 1364. okt. 21. Visegrád Bubeek István comes, [I.] Lajos király (H) országbír�ja tudatja, hogy más oklevele szerint színe el�tt korábbi perhalaszt� oklevelének megfelel�en a bosnyákok elleni királyi had aug. 27-re kihirdetett oszlásának 15. napján (quind. residencie exercitus regalis versus Boznenses moti et ad oct. regis Stephani anno prox. elapso preteritas proclamate), 1363. szept. 10-én Terenne-i János fia: Péter (Paztuh-i Domokos fia: Domokos mester nevében a váci káptalan �gyvédvall� levelével) Tamasy-i Henrik fia János fia: Péter mester ellenében bemutatta Zeech-i Mikl�s comes, egykori országbír� 1358. jan. 20-án (8. die oct. Epiph. f., a. eiusdem 1358.) kiadott, felnyitott (abcisas) oklevelét, mondván, ez tartalmazza ura: Domokos mester keresetét, miszerint Zeech-i Mikl�s országbír� korábbi oklevelének megfelel�en színe el�tt 1358. jan. 13-án (oct. Epiph. d., in predicto anno) János fia: Péter – Paztuh-i Nagy (Magnus) Domokos mester nevében az egri káptalan �gyvédvall� levelével – Henrik néhai bán fia János mester fiai: Péter és Mikl�s mesterek ellenében elmondta, hogy a János mester fiaihoz leszármazás jogán ker�lt birtokokb�l, birtokrészekb�l és várakb�l a negyedrész Domokos mesternek jár az anyja leánynegyede okán, ezért � azt meg akarja kapni János fiait�l; erre Koch-i Demeter (Péter és Mikl�s nevében a pécsi káptalan �gyvédvall� levelével) azt mondta, hogy János fiai az �sszes birtokukat, birtokrész�ket és várukat a király adományáb�l bírják, aki vállalta, hogy ezek �gyében szavatolja János fiait, akiknek err�l okleveleik vannak, amiket a Mikl�s comes által kijel�lend� id�pontban bemutatnak, ezért Mikl�s comes a vele bíráskod� bár�kkal és az ország nemeseivel meghagyta, hogy Péter és Mikl�s az okleveiket máj. 1-jén (oct. Georgii tunc venturis) mutassák be színe el�tt (l. Anjou-oklt. XLII. 56. szám

). Ezen oklevél megtekintése és a feleknek t�rtén� elmagyarázása (explicatis) után Terenne-i Péter képvisel� kérte, hogy Henrik néhai bán fia János fia: Péter mester (Mikl�s már elhunyt) mutassa be ezen okleveleket, mire Koromzou-i Tibor fia: Mikl�s (Péter mester nevében a Symig-i konvent �gyvédvall� levelével) bemutatta István comes-nek a pécsi káptalan 1355. évi privilegiális oklevelét, ami átírta [I.] Károly király (H) 1339. évi privilégiumát, miszerint mivel Henrik bán fia János fiai: Mikl�s, Péter és Henrik mesterek a Vrbouch nev�, Németo. (Teutonia) határain, Zaguria-ban lev� �r�kjog� várukat a ter�leteivel (tenuta) és tartozékaival egy�tt h�ség�k �r�k jeleként a királynak átadták, ezért Károly cserébe a Tolna megyei Tamasy királyi várat adta nekik minden tartozékkal, a Symig megyei Hedruh nev� �r�kjog� birtokukat pedig minden haszonvétellel (vissza)adta nekik �r�kre, és Károly és fiai vállalták, hogy János fiait és �r�k�seiket Tamasy várban, Hedruh birtokban, tartozékaikban és jogaikban megvédik és meg�rzik, és mindezek �gyében bír�ságon v. azon kív�l �ket szavatolják (l. Anjou-oklt. XXIII. 273. szám). Erre Péter képvisel� azt mondta, hogy bár Vrbouch vár a hozzá tartoz� birtokokkal Tamasy várnál, annak birtokainál és Hedruh birtoknál hasznosabb és termékenyebb, de mivel most királyi kézen van, ezért Domokos mester megelégszik az anyja leánynegyede okán Tamasy várb�l és Péter mester birtokaib�l neki jár� negyeddel. Mivel Károly király mondott oklevelével vállalta, hogy Tamasy vár, a birtokai és Hedruh �gyében Pétert szavatolja, de nem tett említést senki hitbérér�l és leánynegyedér�l, Domokos (ezen Henrik bán leánya fia) pedig a mondottakb�l leánynegyedet k�vetelt, ezért a jog rendje szerint a király nem kell az �gyében Pétert szavatolja. Mivel István országbír� Tamasy vár, a hozzá tartoz� birtokok és Hedruh becslése nélk�l a felek k�z�tt nem tudott d�ntést hozni, ezért az ország vele bíráskod� nemeseivel egy�tt meghagyta, hogy a királyi emberek a fehérvári káptalan tan�ságaival [1364.] jan. 8-án (oct. diei Strennarum) és más alkalmas napokon a szomszédok és a felek v. képvisel�ik jelenlétében mindezeket járják be, megtekintve haszonvételeiket csalárdság nélk�l, fogott bír�kkal becs�ljék fel érték�k�n (in condigno suo precio et valore) az ország szokása (lex) szerint. Mivel ehhez sz�kséges volt kik�ldeni a királyi 416