Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

adták �r�kre a frater-ét: L�rincet is képvisel� szomszéduk, L�rinc fia: Tamás beleegyezésével; a felek a záloggal kapcsolatos Saagh-i konventi oklevelet (amit mindkét részr�l bemutattak) érvénytelenítették (l. Anjou-oklt. XI. 470. szám). 3) A Saagh-i konvent 1343. jan. 13-i nyílt oklevele szerint szín�k el�tt egyrészr�l Bury-i Gude fia: Petheu, másrészr�l Bury-i Ivanka fia: János elmondták, hogy Iuanka és fia: János a Bury-n lev� teljes birtokukat Peteu-nek elzálogosították, s ezt most fogott nemes bír�k kérésére és elrendezésével Petheu visszaadta Jánosnak a jogai teljességével, érvénytelenítve minden oklevelet, amiket e zálogr�l bírt (l. Anjou-oklt. XXVII. 22. szám). Az országbír� mindezeket �sszefoglalja, és mivel kérdésére Péter fia: Lászl� (akinek Olasz János a nagyapja) azt mondta, hogy ezen f�ld eladása kapcsán semmiféle tiltakoz�, tilalmaz�, v. tudományvev� oklevelet nem tud bemutatni, Petheu fia: Márton (akinek Gude a nagyapja) azonban azt állította, hogy � és apja az 1327. évi oklevél kiadása �ta e f�ld békés tulajdonában voltak, és ezért annak 32 éves elbirtoklási (prescripcio) ideje már régen elm�lt, Lászl� pedig a birtokot a 32 év elteltével vette vissza. Aki pedig saját birtokrészeit 32 évig ellentmondás nélk�l, oklevelekkel v. más jogos címen birtokolja, az ország régt�l kipr�bált szokása szerint azt �r�kre tarthatja és birtokolhatja, ezért amikor az országbír� a bár�kkal és az ország vele �lésez� nemeseivel e 2,5 ekényi, Bury birtokon lev� f�ldet v. birtokrészt minden haszonvétellel Mártonnak és leszármazottainak ítélte volna, Lászl�t annak becsértékében elmarasztalva, a felek kérték t�le a megegyezés lehet�ségét, amit megkapva visszatértek és elmondták, hogy fogott nemes bír�k révén �gy egyeztek meg, hogy Lászl� a Bury-n lev� ezen birtokrészt (amit az � el�dei eladtak Márton apjának: Petheu-nek, és amit � visszavett) minden haszonvétellel, ahogy azt az � Bury-n lev� birtokrészét�l a Borpataka foly� elk�l�níti, Mártonnak és �r�k�seinek hagyta �r�k birtoklásra, viszonzásul Márton a birtokrész becsértékének �t illet� harmadát elengedte Lászl�nak. Err�l az országbír� f�gg�pecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki Mártonnak. D. in Wyssegrad, 16. die oct. Jacobi, a. d. 1364. Má. 1-2.: Dl. 107 750. (Curiai lt. Processus tabulares. O. 18. 4. 5365.) Újkoriak, mindkett� hiányos. 633. 1364. aug. 16. Visegrád Bubeek István comes, [I.] Lajos király (H) országbír�ja tudatja, hogy korábbi perhalaszt� oklevelének megfelel�en színe el�tt L�rinc királyi szab� aug. 1-jén bemutatta az országbír� 1360. szept. 5-én (10. die oct. regis Stephani, a. d. 1360.) kiadott d�ntéshoz� oklevelét, állítva, hogy ez tartalmazza keresetét Chob-i András fia: Mikl�s ellenében. Eszerint az országbír� perhalaszt� oklevelének megfelel�en színe el�tt Bálint fia: L�rinc királyi szab� 1360. aug. 27-én (oct. regis Stephani, a. d. 1360.) Chob-i András fia: Mikl�s ellen bemutatta a Zobur-i Szt. Ipolit-egyház konventje királynak sz�l� (annak parancslevelét átír�) oklevelét, miszerint amikor 1360. j�n. 16-án (f. III. p. Viti et Modesti, in anno predicto) a szomszédok jelenlétében Kaluz-i Jakab királyi emberrel és István testvérrel, a konvent tan�ságával L�rinc szab� Chob birtok tulajdonába királyi adomány címén magát be akarta vezettetni, Chob-i András fia: Mikl�s ezt tilalmazta, állítva, hogy e birtok hozzá zálog címén tartozik, ezért �t megidézték; L�rinc az ellentmondás okát tudakolta, mire Mikl�s azt felelte, hogy Chob �t illeti oklevelekkel, amiket az országbír� által kijel�lend� id�pontban bemutat, aki ezt nov. 8-ra (oct. OO. SS. tunc venturis) t�zte ki. Ezután L�rinc bemutatta a király 1360. ápr. 9-én (a. d. 1360., f. V. p. Passce d.) kiadott nagypecsétes nyílt oklevelét is, amiben a király a Nyitra megyei Felsebabindol és Lukateluke nev� �res birtokokat, valamint Arua (dict.) Mikl�s és annak fia: az �r�k�s nélk�l elhunyt János az ország bármely megyéjében is lev� 326