Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

országlakosoknak eladásra szállít, semmiféle vámot (tributum seu telonium) ne szedjenek t�le sem f�ld�n, sem vízen, sem királyi és királynéi vámhelyeken, sem egyházak, f�papok, apátok, apácák, prépostok, perjelek és bármely rendi szerzetesek, valamint bár�k, nemesek és birtokos emberek vámhelyein (kivéve a révvámot – naulum seu tributum portuum –, amit a t�rvényes m�don szedjenek be t�l�k), hanem ezen gabonákat és a nevezett javakat a mondott határid�ig minden vámszedés nélk�l szabadon birtokolják – azzal a b�ntetéssel, hogy ha a király v. a királyné v. más valaki vámszed�je ezen királyi rendeletet megsérteni merészelné, a nádor a király k�l�nleges megbízásáb�l az efféle ad�szed�ket személy�kben becstelenítse meg (dehonestare), és az efféle vámokat vagy vámhelyeket foglalja le a királynak. A király meghagyja továbbá a nádornak, hogy ha jelen oklevél kiadása után a vermekben v.más titkos helyeken gabonát talál elrejtve, az ezeket elrejt

� személyeket b�ntesse terményeik v. gabonáik elvételével és személyeik megbecstelenítésével (deturpatio). Jelen oklevelet a városokban, falvakban és a vásárokon hirdessék ki, és egyik városb�l az itt megnevezett másik városba késlekedés nélk�l k�ldjék át. Ha mindezekben hanyagok lennének, a nádor bármely városi bír�t�l és falubeli falunagyt�l 3 márkát szedhet be. Mindezt Pozsony megyében és Pozsony városban, Scenmarya-n, Chuturtukhel-en és Scemch-en minden vásárnapon hirdessék ki. D. in Visegrad, in fe. Div. ap., a. d. 1364. E.: AM. Bratislava. Pozsony város lt. 203. (Df. 238 823.) Hátlapján azonos kézt�l: Posoniensi, valamint pecsét nyoma. K.: Katona, Hist. crit. X. 341–344; F. IX/3. 408–411. 556. 1364. j�l. 15. Visegrád Bubek István comes, [I.] Lajos király (H) országbír�ja a gy�ri káptalannak: korábbi d�ntéshoz� oklevele szerint az abban megnevezett királyi emberek a káptalan tan�ságai jelenlétében az egyrészr�l a pozsonyi káptalan mint felperes, másrészr�l Péter fia: Mihály, András fia: István, Pál fiai: János, András, Kálmán és Gy�rgy, Jakab fiai: Simon, Gergely, Tamás és Mátyás, Kozma fia: Tamás, Márk fiai: Péter, János és Gy�rgy, István fiai: Mihály és Lászl�, Baanuelge-i [!] nemesek mint alperesek k�zti perben tartoztak j�l. 1-jén (oct. Nat. Johannis Bapt.) Baanuelge birtokra menni a szomszédok és a felek v. képvisel�ik jelenlétében, azt (megtekintve mennyiségét, min�ségét, termékenységét és értékét) fogott bír�kkal egy�tt királyi mértékkel megmérve felbecs�lni, �gy, hogy a mérés során minden hold f�ld hoszszában 72, széltében 12, az országbír� pecsétf�je alatt (sub impressione capitis sigilli nostri) a feleknek k�ld�tt mértéket tartalmazzon, majd a káptalan j�l. 8-ra (ad 8. diem earundem oct.) a királynak jelentést tenni. Akkor megjelent az országbír� el�tt Pál fia: János a maga, András fia: István és Péter fia: Mihály a maguk, gyermekeik (pueri) nevében pedig �gyvédvall� levél nélk�l, a t�bbi mondott nemes nevében pedig a káptalan �gyvédvall� levelével, és L�rinc mester, pozsonyi kanonok a pozsonyi káptalan nevében annak �gyvédvall� levelével bemutatta a gy�ri káptalan királynak sz�l� jelentését, miszerint az országbír� kérésére és mondott oklevelének megfelel�en Wzur-i Benedek királyi emberrel kik�ldték tan�ságul kanonoktársukat: Domokos mester Suprun-i f�esperest a pozsonyi káptalan részére (a Banuelge-i alperes nemesek nem vezették a helyszínre a királyi és káptalani embereiket), akik j�l. 1-jén és a k�v. 3 napon Banuelge birtokra mentek a szomszédokkal, valamint a pozsonyi káptalan 6 kanonokával mint a teljes káptalan (tocius collegii eiusdem ecclesie) képvisel�ivel; a Banuelge-i nemesek k�z�l hatan mentek oda hozzájuk, akiket megkérdeztek, hogy a t�bbiek érdekében vannak-e �gyvédvall� leveleik, mire �k nemmel feleltek, amikor pedig azt kérdezték t�l�k, miért nem vezették oda a maguk királyi és káptalani 291