Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

193. 1364. márc. 28. Az erdélyi káptalan V�r�s (Rufus) Tamás, Fehérvár városbeli (civitas Albensis) hospes kérésére és oklevél-bemutatása alapján nyílt oklevelében átírja Domokos erdélyi p�sp�k gy�r�specsétjével ellátott, 1363. dec. 1-jén kelt nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XLVII. 609. szám). D. f. V. an. oct. Passce d., a. eiusdem 1364. E.: Dl. 29 159. (GYKOL. Cista comitatuum. Alba 5. 1. 22.) Hátlapján �jkori kezekt�l tárgymegjel�lések. Á.: Erdélyi kápt., 1786. márc. 30. Ue. jelzet alatt. K.: ZW. II. 209; Doc. Rom. Hist. XII. 236. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 268. szám. 194. [1364.] márc. 28. Avignon [V.] Orbán pápához eljutott, miszerint az esztergomi egyházmegyei Gron melletti Szt. Benedek-monostor apátja és konventje, miként el�deik is, a monostor f�ldjeit, j�vedelmeit, sz�l�it, birtokait, házait, telkeit (casalia), gazdaságait (grangia), legel�it, rétjeit, berkeit, malmait, halász�helyeit, áll�vizeit, tavait, egyházi k�nyveit, jogait, joghat�ságait és más javait – ezekr�l okleveleket kiadva, k�zjegyz�i oklevelekbe foglalva, esk�kkel és joglemondásokkal (renunciacio) – a monostor kárára számos klerikusnak és világinak, egyeseknek hosszabb id�re, másoknak élet�k végéig v. éves census-ért (át)adják, és ezek némelyikéhez, mint hírlik, meger�sít� levelet szereztek az apostoli székt�l. Ezért a pápa utasítja a nyitrai p�sp�k�t, hogy amiket a monostor javaib�l efféle engedélyekkel (concessio) elidegenítve talál, a mondott esk�k és joglemondások meger�sítéseit tartalmaz� oklevelek ellenére is a monostor jogába és tulajdonába t�rvényesen vegye vissza (revocaret), az ellentmond�kat egyházi fenyítékkel (censura) csitítva, fellebbezés (apellacio) nélk�l. Azokat, akik magukat gy�l�let v. félelem miatt kivonnák a tan�skodás al�l, hasonl� fenyítékkel kényszerítse erre. D. Avinione, V. Kal. Apr., pápasága 2. évében. [1364.] E.: Dl. 5203. (Acta eccl. 25. 50.) El�lapja alján: R. de Valle, a plicaturán: Galhardus. Kerek �lombulla és kenderfonata. R.: F. IX/3. 439–440; Érszegi 232. szám. 195. 1364. márc. 28. Trau város határozata: senki se merészeljen más zsoldba állni a magyar (H) királyén (dominus naturalis) kív�l és annak egy alattval�ját se szállítani máshová haj�val. K.: F. Ra�ki, Starine 13 (1881) 237. (ezen dátummal, Notae Joannis Lucii alapján) 196. 1364. márc. 30. Zágráb [I.] Lajos király (H) a veszprémi káptalannak. Canisa-i L�rinc fia: János mester bemutatta neki a káptalan 1259. évi privilegiális oklevelét, ami így kezd�dik: A veszprémi káptalan kinyilvánítja, hogy Egyed fia: Gál, Bachanugh-i Gurgus fiai: István, Dénes és Gurgus, stb., és így végz�dik: amikor Lodomér az énekl�-, János az �rkanonok. Mivel e privilégiumot a régisége miatt sz�kséges a káptalanhoz elk�ldeni vizsgálatra, ezért utasítja �ket, hogy alaposan, csalárdság nélk�l vizsgálják meg, e privilégium val�ban az �véké-e, t�rvényesen volt-e 118