Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVII. 1363. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
hoz csatolni, de ha az apát Apathyda birtokot a val�s és régi határai mentén járja be és az � birtokukb�l nem foglal el semmit, akkor nem tilalmaznak. Mivel Apathyda határainak ismételt bejárásához sz�kséges kik�ldeni a vajdai és káptalani embereket, ezért a vajda kéri a káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akinek jelenlétében Zomurduk-i Egyed fia: Lászl� v. Zomurduk-i Beden fia Mikl�s fia: János v. Mera-i Jakab litteratus vajdai ember menjen Apathyda birtokra a szomszédok és a felek v. képvisel�ik jelenlétében, a birtok határait az apát mutatása szerint Zenthmiklos birtok fel�l, majd Zenthmiklos határait János és András mutatása szerint Apathyda fel�l járja be, és ha a felek a birtokhatárok ilyetén bejárásakor egyetértenek, mindegyik félnek hagyja a maga jogát békés birtoklásra, ahol sz�kséges, �j határjeleket emelve; ha pedig valahol nem értenek egyet, a felek k�z�tti vitás f�ldrészt királyi mértékkel megmérve (ha lehet mérni) v. szemmel megtekintve csalárdság nélk�l becs�lje fel az ország szokása szerint, majd a káptalan [1364.] jan. 13-ra (oct. Epiph. d.) tegyen jelentést a vajdának. D. in loco predicto, 10. die congregacionis nostre prenotate, a. d. 1363. E.: Dl. 28 739. (KKOL. Metales. A. 7.) Fel�l fakult. Hátlapján azonos (Zenthmyklos névalakkal) és �jkori kézt�l tárgymegjel�lések, valamint kerek zár�pecsét t�redékei. Á.: Kolozsmonostori konvent, 1783. máj. 9. Ue. jelzet alatt. A kiegészítések innen származnak. K.: Doc. Rom. Hist. XII. 183–186. (nov. 24-i dátummal) R.: Erdélyi Okm. IV. 214. és 224. szám. 572. 1363. nov. 17. Torda Dénes erdélyi vajda, Zonuk-i comes tudatja, hogy az erdélyi nemesek és más, bármilyen helyzet� és állapot� emberek universitas-ának nov. 8-án (f. IV. an. Martini) Thorda-n tartott congregacio generalis-án Zakul-i Balázs el�adta, hogy t�rvényes tilalmazása ellenére Gerolth-i Mikl�s fia János fia: András az �vele szomszédos Thonchhaza nev� birtokát Tamasfolua-i Gy�rgy fia: Illésnek és Kunclin-nak elzálogosította. Ám amikor Illés és Kunclin válaszolni akartak Balázs felvetésére, az nem jelent meg, pedig �k a congregacio t�rvényes napjain át vártak rá a vajda és az ország nemesei el�tt. Ezért a vajda Balázst mint felperest királyi bírságban marasztalja el Illés és Kunchlin ellenében, ha magát ésszer�en nem tudja kimenteni. D. in loco supradicto, 10. die congregacionis nostre predicte, a. d. 1363. E.: Dl. 41 547. (M�z. Ta. Lukács.) Papír. Hátlapján azonos kézt�l tárgymegjel�lés (Thamasfolua névalakkal), valamint kerek zár�pecsét t�redékei. Má.: Ue. jelzet alatt, �jkori. R.: Erdélyi Okm. IV. 223. szám. 328 �
