Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVII. 1363. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

Lászl� azt mondták az országbír�nak, hogy azért mondtak ellent, mivel ezen oláhok a bejárással és a határjelek emelésével az � Endred nev� birtokukb�l nagy f�ldrészt akartak Ikus birtokhoz csatolni; Gál fia: Lászl� pedig azt felelte, hogy � nem lévén otthon, a mondott officialis-a az � személyében mondott ellent Ikus határjelei emelésének, de ha � a bejárás idején ott lett volna, Ikus határjelei emelését�l a királyi és káptalani embereket nem tilalmazta volna. Mivel a király parancslevelével az ezen oláhoknak adott Ikus birtokot régi határai szerint (amikkel az adománya el�tt � és a korábbi királyok azt birtokolták) mások jogait�l elk�l�níttetni és ezen oláhoknak iktattatni akarta, Karapch és fivérei pedig lévén j�vevények (advena) az ország szokásjogát (consuetudinarias leges) és pereit szinte teljesen nem ismerték, ezért István comes a f�papokkal, bár�kkal és az ország nemeseivel ezt megfontolva az �gyben az oláhoknak r�vid eljárással (in breviori termino) végs� d�ntést akart hozni, és írásban kérte a csanádi káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akinek jelenlétében Péter aradi prépost és Mikl�s csanádi prépost mint királyi emberek [1364.] máj. 1-jén (oct. fe. Georgii tunc venturi) és más alkalmas napokon Ikus birtokra és tartozékaira menve a felek v. képvisel�ik jelenlé-tében a szomszédokt�l és más megyei nemesekt�l hit�kre, a király és Szent Koronája iránti h�ség�kre, elfogultság nélk�l (odio favore et timore cuiuslibet partis procul abiectis) tudják meg, milyen határok alatt fek�dtek Ikus és tartozékai [I.] Károly király (H), majd [I.] Lajos király idején egészen az adományozásukig, majd ezután Ikus birtokot az ezen királyok által bírt határok szerint bejárva és �j határjelek emelésével mások birtokjogait�l elk�l�nítve Karapch-nak és fivéreinek a királyi adománynak megfelel�en hagyják birtoklásra, Bekus fiai, Gál fia: Lászl� és mások ellentmodása ellenére is, majd a káptalan máj. 19-re (ad oct. fe. Penth. tunc venturi) a királynak tegyen jelentést. Tá.: Szécsi Mikl�s országbír�, 1371. j�n. 20. Dl. 5782. (NRA. 1510. 20.) K.: Krass� III. 105–108. (Tá.-ban.); Doc. Rom. Hist. XII. 170–174. 449. 1363. szept. 21. Bwbek István comes országbír� 1363. szept. 21-én, a bosnyákok elleni királyi had aug. 27-re kihirdetett oszlása 15. napjának 12. napján (12. die quind. residencie exercitus regalis contra Boznenses moti et ad oct. regis Stephani a. d. 1363. proclamate) kiadott oklevele a csanádi káptalan részére: Zorna fia Lászl� fia: az oláh (olachus) Karapcz a maga és fivérei (frater uterinus): Szaniszl�, Negul, Layk, Mikl�s és Lászl� nevében az aradi káptalan �gyvédvall� levelével királyi perhalaszt� oklevélnek megfelel�en szept. 10-én (quind. residencie exercitus regalis) az országbír� el�tt bemutatta a csanádi káptalan királynak sz�l� (annak parancslevelét átír�) jelentését, azt állítva, ez tartalmazza az � és fivérei Zer-i Pousa fia: Balázs mester elleni keresetét; eszerint amikor 256 �