Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVI. 1362. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
ter nem tudott elég sót szállítani és szolgáltatni Erdélyb�l a pozsonyi polgárok és más ottani (iste partes) országlakosok ellátására, ezért utasítja a címzetteket, hogy a pozsonyi polgárokat és hospeseket, akik ezen Kwff (dict.) sót Pozsony királyi városba hozzák és eladásra kínálják, ne akadályozzák, ne zaklassák, nekik jogtalanságot ne okozzanak, hanem mindaddig, amíg ez ügyben más királyi parancsot nem kapnak, engedjék nekik, hogy miután kifizették jogos vámjaikat a címzettek vámszed�helyein, ezen külföldi (extranei) sókat behozhassák és városukban eladásra kínálhassák. D. Posonii, 2. die Petri et Pauli, a. d. 1362. E.: AM. Bratislava. Pozsony város tanácsa. Középkori oklevelek 183. (Df. 238 803.) Hátlapján újkori kézt�l tárgymegjelölés, valamint kerek pecsét töredékei alatt: relacio palatini. K.: F. IX/7. 208–209; Densu�ianu I/2. 71; Doc. Rom. Hist. XII. 85–86. R.: AMB. Inventár 192. szám; Erdélyi Okm. IV. 161. szám. 309. 1362. jún. 30. Visegrád [I.] Lajos király (H) Sarachen mester erdélyi és Lyppa-i királyi sókamaraispánnak, valamint officialis-ainak, ti. a királyi kamarahaszna Vesprim és Zala megyei beszed�inek: elpanaszolta neki és anyjának, a királynénak a veszprémi káptalan, hogy a címzettek a veszprémi egyház nemes jobbágyaira kamarahasznát akarnak kivetni. Mivel pedig a veszprémi egyház privilegiális szabadsága (libertas) szerint nemes jobbágyaik a kamarahaszna fizetése alól ki vannak véve, és eddig Sarachen mester egy királyi kamaraispáni el�de sem kényszerítette �ket annak kifizetésére, ezért Lajos, meg akarván �rizni a szabadságaiban a veszprémi egyházat, aminek kegyúri jogát (verus patronatus) bírja, utasítja a címzetteket, hogy mindezeknek megfelel�en a veszprémi egyház nemes jobbágyait a kamarahaszna fizetésére semmilyen módon ne kényszerítsék. D. in Vissegrad, 2. die Petri et Pauli, a. d. 1362. E.: Veszprémi Érseki és F�káptalani Lt. Veszprémi kápt. mlt. Oklevelek. Veszpr. eccl. et capit. 24. A. (Df. 200 958.) Papír. Hátlapján középkori (nobiles prediales kifejezéssel) és újkori kézt�l tárgymegjelölések, valamint vörös viaszú kerek pecsét töredékei alatt: commissio regine specialis. Á.: a 339. számú oklevélben. Eltér� névalakja: Wysegrad. Má.: Dl. 36 429. (Acta ecclesiastica 63. 25.) Újkori. K.: F. IX/3. 310–311. R.: Veszpr. reg. 555. szám; Erdélyi Okm. IV. 162. szám. 170 �
