Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

(Zurchuk)-i Gál felesége, Chuka – más néven Erzsébet –, akik mindannyian Cheh-i László fia János leánytestvérei ellenében először bemutatta a zalai konv. említett oklevelét, amely a király írásos parancsát (l. 800. szám) is tartalmazta, továbbá másik 3 oklevelet, ezek egyike a király nyílt oklevele volt, a másik a zalai konv.-é, a hamadik pedig a nádoré, mindezek tartalmazták az úrhölgyekkel szemben indított keresetét. A király máj. 26-i, autentikus pecsétje alatt Wysegrad (Wyssegrad)-on (3. die fe. Penth., a. in presenti prox. preteriti) kiadott nyílt oklevele (l. 504. szám) szerint a király László fia János örökös nélkül elhunyt ember Somogy m.-i Cheh birtokát összes haszonvételeivel és tartozékaival, régi határai között István mr.-nek adományozta hűséges szolgálataiért örök birtoklásra. A zalai konv. jún. 1-jei (2. die fe. S. Trinitatis, a. in presenti prox. transacti), birtokvisszavételről, tiltásról és idézésről szóló, és a király említett parancsát szó szerint tartalmazó oklevele (l. 529. szám) szerint amikor Máté fia László királyi ember István Rada-i pap, az említett konv. tanúságtevője jelenlétében máj. 30-án (sabb. prox. an. dict. fe. S. Trinitatis prox. preteritum) kiszállt Cheh birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben a királyi ember azt a király új adománya címén (nove donationis regie titulo) István mr.-nek akarta iktatni örök birtoklásra, Belye fia Miklós felesége, az említett János leánytestvére, a maga és másik 3 leánytestvére nevében – akiknek a nevét nem adta meg – Cheh birtok iktatását, az említett László fia János özvegye pedig az őt ugyanott megillető 3 fundus és a hozzájuk kapcsolódó jogok István mr. részére történő iktatását tiltották, ezért őket a királyi ember jún. 13-ra (ad quind. dict. sabb. diei) a király jelenléte elé idézte. A nádor oklevele (l. 573. szám) szerint az említett határnapon István c. országbíró – mivel István mr. az ő ítélőmr.-e – az ügyet áttette a nádor jelenléte elé, ahol Erzsébet, az említett János özvegye, valamint Margit, Chuka és másik Margit személyesen megjelentek, Ilona nevében pedig képviselő (assumptor termini) jött el, István mr. pedig szintén személyesen megjelent, és kérte a hölgyeket ellentmondásuk okának megadására. Erre János özvegye fent említett jogaira hivatkozott, valamint közölte, hogy az elhunyt Jánostól 3 hónapja gyermeket vár, a többiek pedig szintén Cheh birtokban lévő jogaikra hivatkozva a tiltást fenntartották, mire a nádor az ügyet [1361.] jan. 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d. tunc venturas) halasztotta, hogy addigra az említett úrhölgy megszülhesse gyermekét. Mivel azonban a zalai konv. idéző oklevele (l. 734. szám) szerint a király István mr. beszámolójából úgy értesült, hogy az említett úrhölgy a halasztás u. elhunyt, ezért a király az említett [1361.] jan. 13. e. döntést akart az ügyben. A király ezért megparancsolta (l. 732. szám) az említett konv.-nek, hogy Ond-i Chakou királyi ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében a királyi ember János leánytestvéreit, valamint János özvegyének anyját összes, Cheh birtokra vonatkozó okleveleikkel együtt aug. 15-re (ad 22. diem fe. B. Jacobi ap. tunc venturum) idézze a nádor jelenléte elé, majd a konv. tegyen minderről írásos jelentést. A konv. az említett királyi ember társaságában Miklós testvért küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy júl. 27-én (3. die 614