Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

szám) nov. 16-án (f. II. prox. p. fe. B. Martini conf.) Zágrábban a Lanya (dict.) folyó és a Gwozd (Gwzd) hegyei között élő várjobbágyok számára tartandó congregatio generalis-ra publica proclamatio útján megidézte őket okleveleikkel együtt mindezek felülvizsgálatára. A határnapon a nevezettek megjelentek a congregatio-n, és bemutatták [V.] István király (H) 1272. évi (a. Incarn. d. 1272.) privilegiális oklevelét (l. Reg. Arp. 2222. szám), amely megerősítette Jwachyn, egész Sclauonia volt bánjának hasonlóképpen privilegiális oklevelét, amelyek szerint a nevezettek elődei igazi nemes várjobbágyok voltak. Mivel a bán mindenkit meg kíván tartani jogaiban, a nevezetteket meghagyja ezek békés élvezetében. Ennek tanúságtételéül a jelen, autentikus báni pecsétjével ellátott oklevelet adja ki. D. Zagrabie, 4. die congregationis nostre prenotate, a. Nat. d. 1360. Á.: 1. II. Lajos király, 1520. jún. 11. Dl. 37 580. (Hunyadi cs. lt. 472.) 2. II. Lajos király, 1520. jún. 11. ˃ uő., 1524. dec. 4. HDA. Archivum communitatis nobilium de Turopolje. Diplomata et donationes 2. 298. (Df. 267 980.) (Az eltérő névalakot zárójelben adjuk.) K.: Laszowski 75–76. (75. szám); Smič. XIII. 64–65. (51. szám). R.: Halász É., Slavonskih banova 66. (latin nyelvű). 1121. 1360. nov. 19. Zágráb Lewstachius, Sclauonia bánja hírül adja: azon a congregatio generalis-on, amelyet a király speciális parancsára (l. 1100. szám) nov. 16-án (f. II. prox. p. fe. B. Martini conf.) Zágrábban a Lonya (dict.) folyó és a Guozd hegyei között élő nemesek és közrendűek számára tartott publica proclamatio útján, Zwmzed-i Gergely fia Toth (dict.) Miklós mr. előadta, hogy a Zaua folyón túl fekvő Stermech birtok – amelyet a bán Zanabor vár részére foglalt le – mindig is az ő Zwmzed várához tartozott, és most is ahhoz tartozik, amit a congregatio-n részt vevő esküdt ülnökök, szb.-k és nemesek is jól tudnak, és a néhai István herceg azt oklevelével visszaadta neki. A bán kérdésére a nevezettek hitükre, és a Szentkorona iránti hűségükre, az élő kereszt fáját megérintve megesküdtek, hogy Miklós mr. állításai megfelelnek a valóságnak. A bán ezért Sternech birtokot István herceg oklevelének és a nevezettek nyilatkozatának megfelelően összes jogaival és haszonvételeivel együtt Miklós mr.-nek adja örök birtoklásra a jelen oklevél által. Ennek tanúságtételéül a jelen, autentikus báni függőpecsétjével ellátott oklevelet adja ki. D. Zagrabie, 4. die congregationis nostre prenotate, a. d. 1360. E.: A. HAZU. Diplomata latina 5. 36. (Df. 230 481.) A Fk.-en függőpecsét sodrata látszik. K. szerint hátoldalán tárgymegjelölés. K.: Smič. XIII. 66–67. (52. szám). 597