Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

985. (1360. okt. 8. Ragusa) Lorenco de Uolcasso rector, a ragusai bírók és tanácsosok levelet küldenek Menge-i Dimitrius-nak és Babalio Mihálynak, akik hanyagságuk miatt nem válaszoltak Ragusa városának szabad kereskedelemmel kapcsolatos kérdésére. E.: K. szerint Lettere e comissioni di Levante 1359–1380. 16r. K.: Smič. XIII. 57. (43. szám). Megj.: Olasz nyelvű. A regeszta elkészítésében B. Halász Éva volt segítségemre, akinek munkáját ezúton is köszönöm. 986. 1360. okt. 9. Az egri egyház kápt.-ja hírül adja: a nagyságos Bubek (dict.) István c., [I.] Lajos király or[szágbírója] bírói oklevele (l. 958. szám) értelmében a kápt. Mezeunyek-i Lukács fia András felperes részéről Damianus [diakónus]t, Eghazasnyek-i Miklós fiai: Dauid és Sándor alperesek részéről pedig kórusának clericus-át, Jak[ab] mr.-t küldte ki tanúságtételre ahhoz az [eskü]tételhez, amelyben az Egha[zasnyek]-i nemesek egyike, Dauid v. Sándor hatodmagával, nemesekkel – akik közül az egyiknek szomszédnak, a többinek m.-belinek kellett lennie, és akiket Miklós fiai az országbíró oklevele szerint tanúiknak fogadtak el a vizsgálat során –, és amelyet okt. 6-án (in oct. fe. S. Mychaelis) a Lukács fia András részéről kiszálló Chon-i ........ v. Zlaztolch-i Antal v.[Igricy-i] Miklós fia Péter v. Thokay-i Márton fia Jakab, ill. a Miklós fiai oldaláról megjelenő Arnold fia Mihály v. Zuha-i [Somogy (dict.) Miklós] fia Péter v. Gezth-i János fia Lőrinc v. Gele[y]-i András fia Péter királyi emberek színe e., a 2 ekealjnyira [becsül]t földrész – amelyet Lukács fia András Mezeunyek birtokához tartozónak, Miklós fiai pedig az ő Eghazasnyek birtokukhoz tartozónak mondtak – szomszédait összehívva jelenlétükben a Miklós fiai által megmutatott egyik határjelre állva, megoldott övvel, mezitláb, fejük fölé földet tartva az ország szokásának megfelelően kellett letenni arról, hogy az említett határjel az ő Eghazasnyek birtokuk határjele, és az sohasem tartozott a Mezeunyek-i nemesek birtokához. Ha az esküt leteszik, akkor a vitatott részt Eghazasnyek-hez, ha nem, akkor azt Mezeunyek birtokhoz kell csatolni, mások jogának sérelme nélkül. A kápt. tanúságtevői Geley-i András fia Péter királyi ember – akit mindkét fél elfogadott magáénak – társaságában visszatérve egybehangzóan előadták, hogy a felek társaságában okt. 6-án kiszálltak a vitatott földrészre, ahol Mezeunyek birtok felől Dauid és Sándor útmutatása szerint hj.-t végeztek: közút (strata publica) Myskolch birtokról a Thycia-i részek felé Ny felől, említett út Ke felől, szántóföldek Dé felől, hely, ahol Miklós fiai szerint egykor határjelük volt, Berchuaere nevű árok, Mezeunyek birtok. Ezután Miklós fia Dauid eskütársaival, Mali-i István fia Fábián határtársával, Thokay-i Gergely fia Tamással, Geley-i András fia Miklóssal, Bik-i Lukács fia Barnabással és ugyanoda valósi István fia Pállal az első két határjelnél 516