Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
471. 1360. máj. 18. Visegrád [I.] Lajos király (H) értesíti a Zabolch-i c.-t v. az alispánt és a szb.-kat: Semyen-i László fiai: Vbul és Mihály elmondása szerint Byr-i Tamás Fargach (dict.) Miklós nevű jobbágyukat azzal vádolta, hogy az ő fiát, Lászlót megölte, ami miatt Tamás elfogatta, a címzettek háromszori felszólítására pedig nem jelent meg, mondván, hogy az ő bíráskodásuknak nem hajlandó magát alávetni. A király megparancsolja, hogy a fentiekkel kapcsolatosan tegyenek írásos jelentést. D. in Vissegrad, 5. die fe. Asc. d., a. eiusdem 1360. E.: Pécsi püspöki és kápt.-i lt. Klimó-gyűjtemény 86. (Df. 285 830.) A Fk.-en a megpecsételés módja nem vehető ki. K.: F. IX. 3. 150. (69. szám). 472. (1360.) máj. 18. A budai egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Gyala-i János deák (litteratus) bemutatta a kápt. zárt oklevelét (l. 204. szám), kérve annak a kápt. nyílt oklevelében történő átírását, amit a kápt. a jelen oklevéllel teljesít. D. f. II. prox. an. fe. Penth., a. d. 1320. [ͻ: 1360.?] Má.: Dl. 107 305. (Puky cs. lt.) (18. sz.-i egyszerű Má.-ban.) Megj.: Az átírt oklevél 1360. évi, tehát az átíró oklevél is nagy valószínűséggel 1360-ban keletkezett. 473. 1360. máj. 19. Visegrád [I.] Lajos király (H) értesíti Sarus m. c.-ét, alispánját és szb.-it: Bayur-i Beke fia Synka elmondása szerint Pethuch volt vajda fia Miklós fia Péter – amint azt a panasztevő hallomásból tudja – vizsgálatot kezdeményezett ellene, miszerint Synka ápr. 13-án (f. II. prox. p. oct. fe. Passce d. nunc prox. preteritas) Péter officialis-ának, Kis (Parvus) Jakabnak a lovát egy erdőben életveszélyesen megsebesítette, az említett Péter 40 ft.-ját elvette, és megölte annak Seffer fia Péter nevű jobbágyát, holott ő mindebben ártatlan. A király megparancsolja a címzetteknek, hogy maguk közül küldjenek ki egy v. két embert, akik a fentiekkel kapcsolatosan végezzenek vizsgálatot, majd tegyenek neki írásos jelentést. D. in Wissegrad, f. III. prox. p. fe. Asc. d., a. eiusdem 1360. Á.: az 531. számú oklevélben. 243