Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
nemeseivel együtt úgy döntött, hogy az alább megnevezendő nádori ember a kalocsai kápt. tanúságtétele mellett [1358.] okt. 6-án (in oct. fe. B. Michaelis tunc venturi) a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében szálljon ki az említett Zathmar birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben, az apát v. procuratora által a helyszínen felmutatandó privilégium szerint végezzen hj.-t, ha az abban megjelölt határjelek fellehetők, ha nem, akkor az apát v. procurator-a útmutatása szerint, szükség szerint állítson új határjeleket, majd más birtokoktól elválasztva iktassa azt a szekszárdi monostornak és az apátnak örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat pedig az apát ellenében idézze a nádor jelenléte elé [1358.] okt. 20-ra (ad 15. diem), Vida-t és Imrét nem kell megidézni, mert nekik már a határnap e. meg kell jelenniük, hogy megadják tiltásuk okát. A tiltott részt jelöljék meg, más fogott bírák közreműködésével becsüljék föl, továbbá tegyék ugyanezt a Vida és Imre által használt résszel. A nádor ezért kérte a kalocsai kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében a nádori ember [1358.] okt. 6-án a fentieket elvégzi, majd [1358.] okt. 20-ra minderről a kápt. nyílt oklevelében jelentést kért. A határnapról az ügy tárgyalását a nádor a felek akaratából [1360.] máj. 1-jére (presentes oct. fe. B. Georgii mart.) halasztotta. A határnapon a nádor színe e. megjelenve egyik részről Imre testvér, a szekszárdi egyház apátja, másik részről Karachond-i Vida és Chana-i Imre bemutatták az említett kápt. jelentését. E szerint a kápt. Tamás nádori ember társaságában Péter mr. al-olvasókanonokot küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1358.] okt. 6-án kiszálltak Zathmar birtokra, hogy a fent előírtakat végrehajtsák, azonban a Zathmar birtokon lévő nagy mocsarak miatt – amelyek következtében azt emberek akkor nem is lakták – a feladatot nem tudták elvégezni. Az oklevél bemutatása u. a felek a nádortól engedélyt kértek a békés megegyezésre. Ennek biztosítása u. a felek újra a nádor elé járulva elmondták, hogy nemes fogott bírák közreműködésével megegyezésre jutottak. E szerint Imre testvér apát a Zathmar birtok, valamint az említett nemesek Karachond és Chorna birtokai között lévő vitatott földrész ügyében a felek az egyház oklevelében szereplő első hj. során az apát és a nemesek által közösen állított határjeleket fogadják el, és a nemesek az apátot biztosítják az ő részeik felőli békés birtoklásban. Ennek tanúságtételéül a nádor Chorna-i Imrének a jelen nyílt oklevelet adja ki. D. in Visegrad, 10. die oct. fe. B. Georgii mart., a. d. 1360. Á.: 1. Kalocsai kápt., 1390. máj. 31. Dl. 42 446. (Múz. Ta. 1912. 64.) 2. Kalocsai kápt., 1390. máj. 31. PML. Oklevelek lt.-i gy űjteménye 101. (Df. 280 171.) (18. sz.-i egyszerű Má.-ban.) 3. Kalocsai kápt., 1390. máj. 31. KEML. Esztergomi székesf őkápt. hh. lt. 39. 5. 11. (Df. 283 681.) (18. sz.-i hiteles Má.-ban.) Tá.: Szécsi Miklós országbíró, 1383. aug. 16. Dl. 73 396. (Both cs. lt. 16.) K.: Fraknói, Szekszárd 63–66. (3. szám) (Á. 3. alapján) (máj. 7-i keltezéssel). R.: Fenyvesi, Tolna 115–116. (223. szám). 228
