Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

214. 1360. márc. 21. A pécsi egyház kápt.-jának színe e. megjelenve egyik részről Miklós fia László és Maygh ~ Moygh-i Chatow fia János, másik részről Pál fia Miklós testvér, a Ders-i Szt. Üdvözítő-egyház prépostja és Suklous-i Gyula fia Miklós előadják, hogy László és János Moygh-i birtokrészüket a kápt. másik oklevele révén Miklós prépostnak és Gyula fia Miklósnak adták el részben Bayunteleke és Zabouteleke ~ Zaboutelek birtokokért, másrészt 20 Baranya-i M.-ért. Ha Miklós prépost és Gyula fia Miklós az említett birtokrész tulajdonában nem képesek megmaradni, akkor László és János Zabouteleke és Bayunteleke birtokokat a 20 M.-val együtt tartoznak visszaadni a Miklós testvér prépostnak és Gyula fia Miklósnak, ha viszont ők nem tudnák az utóbbiakat megtartani Zaboutelek és Bayunteleke birtokok tulajdonában, akkor László és János említett részét kötelesek nekik visszaadni. D. sabb. prox. an. domin. Judica, a. d. 1360. E.: Dl. 4935. (NRA. 1509. 37.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán más egykorú kéz írásával Zabothteleke, Bayantheleke, Maygh névalakok, nagyméretű kerek zárópecsét körvonala. 215. 1360. márc. 21. A Zala-i Szt. Adorján vértanú-monostor konv.-je jelenti [I.] Lajos királynak (H): a nagyságos Ugrinus fia Miklós c. volt országbíró oklevelének megfelelően Wrs-i János fia Jakab királyi ember társaságában hosszúfalvi (Longa villa) György presbiter-t, az egyház káplánját Katalin, Zeech-i Pál leánya, Kozma özvegye, felperes részéről, Salamon fia Kelemen, fia, László, Gergely fia Domokos és György fia János Reznuk-i nemesek alperesek részéről pedig Irsa-i Pál fia János királyi ember társaságában Imre testvért küldték ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy a királyi emberek az említett tanúságtevők jelenlétében márc. 18-án (in oct. diei medii Quadr. nunc prox. preteritis) kiszálltak a néhai Herbordus Reznuk – ahol a Szt. Kereszt-egyház áll –, Lyakfolua, Jacobfiajanusfolua, Pousfolua, amelyeket a Reznuk-i nemesek Fenyesfeuld-nek neveztek, Chyplok, Boxafolua, Zendandreas és Boryh birtokaira, a szomszédokat összehívva jelenlétükben azokat királyi mértékkel nem tudták felmérni, de fogott bírák közreműködésével az említett 8 birtokot 239 M.-ra becsülték, amit a felek elfogadtak. D. 4. die diei estimationis antedicte, a. d. 1360. E.: Dl. 4936. (NRA. 393. 15.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, amely szerint a jelentést máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) kellett a királynak elküldeni, kerek pecsét körvonala. Má.: Ue. jelzet alatt. (18. sz.-i egyszerű Má.-ban.) K.: Zala I. 604–605. (382. szám). R.: Köblös J., Zalai Gyűjt. 31. (1990) 10–11. (57. szám). 116