Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

436 nádor a felek kérésre elrendelte, hogy János deák (litteratus) [1359.] jan. 13-án (in oct. fe. Epiph. d. tunc venturis) mutassa be okleveleit Jakab ellenében, amelyek megtekintése u. ítélkezni kívánt a felek között. A határnapon Jakab nevében Magyrad ~ Magyarad-i János fia Mihály felesége, Anna jelent meg a Saagh-i egyház konv.-jének megbízólevelével, másik részről János mr., és az úrhölgy bemutatta az esztergomi Szt. István király-egyház 1308. márc. 22-i (f. VI. prox. an. domin. Letare, a. d. 1308.) privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. II. 327. szám). Erre János mr. először a [I.] Károly király (H) Wyssegrad-on kiadott 1330. jan. 10-i (f. IV. prox. p. fe. Epiph. d. in a. eiusdem 1330.) nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XIV. 20. szám) mutatta be, majd uő. szintén Wyssegrad-on kiadott 1330. jan. 13-i nyílt oklevelét (l. uo. 29. szám). Majd bemutatta az esztergomi keresztesek Szt. István király-egyháza konv.-jének 1330. febr. 9-i (in oct. fe. Purif. B. virg. sub a. 1330.) privilegiális oklevelét (l. uo. 81. szám). Bemutatta továbbá ue. konv. 1330. ápr. 6-i (VI. f. prox. p. domin. Ramis palmarum in prescripto a. 1330.) privilegiális oklevelét (l. uo. 183. szám), amely tartalmazta Pál c. országbíró döntéshozó oklevelét (uo. 179. szám). Ezt követően bemutatta [I.] Lajos király (H) 1357. jún. 11-i (sub a. d. 1357., in fe. B. Barnabe ap.) Budán (Bude) kiadott nyílt oklevelét. E szerint a király Gyekminus ~ Gyekmen mr. hűséges szolgálataiért azt a különleges kegyet gyakorolja, hogy összes birtokai, ingóságai, falvai, földjei, fundus-ai, szőlei, ménesei és más szerzett, vásárolt, zálogul tartott és bármi más jogcímen bírt javai ügyében – bármelyik m.-ben, országrészben, városban és faluban is legyenek azok – szabadon rendelkezhet, és azzal szemben senki sem léphet föl ellentmondással. Ezt követően bemutatta a budai egyház kápt.-jának 1357. aug. 14-i (in vig. fe. Ass. virg. sub a. d. 1357.) chirographált privilegiális oklevelét. E szerint a kápt. színe e. megjelenve egyik részről Gyekminus mr. apotecarius felesége, Ilona és fia, László társaságában, másik részről János mr., Csanád esztergomi érsek. örökös esztergomi c. notarius-a ura, valamint Lőrinc fiai: János és Tamás mr.-ek, Miklós fiai: István és György mr.-ek és Pongrác fiai: Tamás nyitrai főesp. és Kelemen nevében az esztergomi egyház kápt.-jának megbízólevelével, előbbiek előadták, hogy vásárolt és szerzett Hont m.-i Ganan birtokukat ínségük miatt Csanád esztergomi érseknek – nem érseki mivolta miatt, hanem csak mint nemesnek –, továbbá a fent nevezett unokatestvéreinek adják el a tőlük hiánytalanul megkapott 250 aranyft.-ért teljes joggal, a kápt. oklevelében részletezett összes haszonvételeivel és tartozékaival, régi határai között, és a birtokkal kapcsolatos összes okleveleiket is átadják a vásárlóknak. Továbbá bemutatta az esztergomi egyház kápt.-jának 1349. dec. 5-i (sabb. prox. p. fe. B. Andree ap. sub a. d. 1349.) privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. XXXIII. 902. szám). Majd bemutatta [I.] Lajos király (H) 1349. dec. 18-i (f. VI. prox. p. fe. B. Lucie virg., sub eodem a. d. 1349.) Budán (Bude) kiadott nyílt oklevelét (l. uo. 933. szám). Ezt követően bemutatta az esztergomi kápt. 1357. jún. 6-i (f. III. prox. an. fe. Corporis Christi, a. eiusdem 1357.), a királyhoz intézett jelentését. E szerint a kápt. a király parancsára Dauid fia István királyi ember társaságában Mártont, egyháza prebendarius presbiter-ét küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1357.] jún. 4-én (in fe. S. Trinitatis tunc prox. preterito) kiszálltak az említett Ganan birtokra, és a szomszédokat összehívva jelenlétükben János mr.-t bevezették az említett birtok tulajdonába,