Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

317 nyílt oklevelét. E szerint a kápt. színe e. megjelenve egyik részről Mátyás fia Terpe (dict.) János özvegye, Oltarkan-i Albert fia András leánya, Margit az említett Jánostól született fiával, Lászlóval a maguk és az úrhölgy 3 leánya, Bagou, Ilona és Annus nevében, másik részről Baby ~ Babi-i János fiai: Jakab és Kozma, előbbiek előadták, hogy birtokrészük Egurzegh folyótól Dé-re eső felét, amely Zemere birtok és Oltarkan-i Gyuke fiainak földje szomszédságában van, és amelyet egykor Albert fia András adott az említett úrhölgynek leánynegyedéül úgy, hogy a birtokrész Ny felőli felét összes haszonvételeivel és tartozékaival – sessio helyekkel, szántóföldekkel, rétekkel, az Egur folyó berkeivel, valamint az ott lévő Szt. Miklós hitvalló-egyház patronatus-ával – sürgető ínsége miatt az említett kápt. színe e. Baby-i János fiainak adta el 10 M. garasért örök birtoklásra, a kápt. és mások jogainak sérelme nélkül, szavatosság vállalásával. Az oklevél bemutatása u. a nádor megkérdezte Mátyás fia Pétert, hogy az említett birtokrészt milyen jogcímen mondta magáénak, mire Péter bemutatta az egri egyház kápt.-jának 1356. évi (in a. d. 1356.) privilegiális oklevelét (Anjou-oklt. XL. 110. szám), amely átírta ue. kápt. 1330. máj. 3-i (a. d. Incarn. 1330., in fe. Inv. S. Crucis) zárt oklevelét (l. Anjou-oklt. XIV. 251. szám). Majd bemutatta az egri kápt. 1353. évi (in a. d. 1353.) privilégiumát (l. Anjou-oklt. XXXVII. 405. szám), ami átírta a kápt. ua. évi (a. in eodem) kiadott nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XXXVII. 303. szám). Az oklevelek elolvasása u. a nádor elrendelte a congregatio-n, hogy Babi-i János fiai: Jakab és Kozma maguk mentesítése céljából vezessék elő Terpe (dict.) János fia Lászlót, akik a nádor elé járultak, és János fia László a nádor kérdésére Babi-i János fiait az említett földrész ügyében Mátyás fia Péter ellenében nem mentesítette, mivel a birtokrész eladásakor és a szavatosság vállalásakor még zsenge korú volt. Ezt követően a nádor az ügyet a felek kérésére, a fennálló helyzet megtartása mellett [1359.] ápr. 3-ra (ad oct. medii Quadr. tunc venturas) az ő és a bárók döntése céljából áttette a királyi curia-ba, egyúttal elrendelve a már említett oklevelek újbóli bemutatását. A határnapon a nádor jelenléte e. megjelenve egyik részről Mátyás fia Péter, másik részről János fia Jakab a maga nevében személyesen, testvére, Kozma nevében pedig a nádor megbízólevelével, a bemutatott oklevelek tartalma alapján igazságot kértek. Mivel az említett Margit úrasszony Tarkan birtokban lévő részének harmadát előbb Mátyás fia Péternek adta, majd e harmadrész adományozását követően ennek felét 10 M. garasért eladta Babi-i János fiainak: Jakabnak és Kozmának szavatosság vállalásával az egri egyház kápt.-jának oklevelei értelmében, az említett László azonban a nádor congregatio-ján Jakabot és Kozmát a birtokrész felét illetően nem volt képes mentesíteni, ezért a birtokfelet Mátyás fia Péter megválthatja, mivel annak korábban ő volt az örökbirtokosa, János fiai: Jakab és Kozma a birtokot utóbb csak vásárlás címén bírták, és tőlük Péter a nádor kérdésére válaszolva kész volt azt 10 M.-ért megváltani. A nádor ezért az ország vele együtt ítélőszéket tartó nemeseivel együtt úgy döntött, hogy Mátyás fia Péter az említett Tarkan-i birtokrész felét János fiaitól: Jakabtól és Kozmától júl. 1-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt. tunc affuturis) az említett 10 M. garasért tartozik megváltani a nádor színe e. A határnapon uo. megjelenve egyik részről Mátyás fia Péter, másik részről János fia Jakab a maga, testvére, Kozma nevében pedig a nádor megbízólevelével, előbbi az említett 10 M. garast a Tarkan-i birtokrész felének megváltása címén a döntésnek megfelelően hiánytalanul megfizette