Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

168 E.: Dl. 86 160. (Ostffy cs. lt. Q. 10.) Papír. Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét apró töredékei, szalagja. 322. (1359. ápr. 28. e.) A csanádi kápt. birtokvisszavételt tartalmazó oklevelével a Kraso m.-i Vaya-i Jakabot és Lászlót ápr. 28-ra Vgrinus fia Miklós c. országbíró színe elé idézi Beseneu (dict.) János és testvérei, András és Mátyás ellenében Vaya birtok ügyében. Eml.: a 456. számú oklevélben. 323. (1359. ápr. 28. e.) Kont Miklós nádor az egyik részről Fedemes-i Miklós fia Miklós és István fia Jakou, másik részről Péter fia Cheg (dict.) Miklós, Lampert fia János és Vgrinus fia Demeter között az Esztergom m.-i Obeen birtok ügyében folyó per tárgyalását ápr. 28-ra tűzi ki. Eml.: a 392. számú oklevélben. K.: F. IX. 3. 120–121. (48. szám). 324. 1359. ápr. 28. Buda [I.] Lajos király (H) Jadra-i István [fia] Ferenc hűséges szolgálataiért, amelyeket először [I.] Károly királynak (H), majd neki teljesített fáradságot és költségeket nem kímélve, rokonait és szolgálóit veszélynek téve ki, a férfi utód nélkül elhunyt Draginigh-i nemesek összes örökségét, ti. a Luka-n lévő földeket, szőlőket Grabrouzane és Prasquiye falvak között – amelyeket egyesek jogtalanul megszállva tartottak – összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal neki adományozza a jelen oklevéllel örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. A király az oklevél visszahozatala esetén privilégium kiadását ígéri. D. Bude, in oct. fe. Pasce d., a. eiusdem 1359. A. Á.: Zárai kápt., 1459. ápr. 17. Istorijski Arhiv Zadar. Spisi i pergamene samostana Sv. Kresevana u Zadru 2. A. 26. (Df. 285 566.) K.: Smič. XII. 567–568. (428. szám). 325. (1359.) ápr. 28. Visegrád [I.] Lajos király értesíti a velencei doge-t: János zágrábi kanonok, a jelen oklevél felmutatója elpanaszolta neki, hogy amikor Velencében tartózkodott, István zágrábi püspök nevében 350 aranyft.-nyi eredeti összeget (principalis pecunia) és 21 ft.-ot a pénzváltó haszna fejében a szokásos módon átadott Alemannus Donát velencei polgárnak oly feltétellel, hogy amikor János a váltólevéllel (litteratoria cautio) Avignonba érkezik, a pénzt teljes egészében vissza fogja kapni. János Avignonban az említett váltót bemutatta annak a személynek, akihez irányították, aki azonban a