Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

151 hogy a vitatott földeken nem találtak olyan részt, ami a királyt illette volna. Hozzá­tették, hogy Sous Miklós a vitatott földrészen tiltakozást jelentett be amiatt, hogy szerinte az említett 2 falu, a föld és az erdő hatályos oklevelek értelmében őt illetik. Mivel Puharus (Paharus) (dict.) Péter mr. a Kapy birtok hj.-akor Sous (dict.) László és Péter által tiltott földrészt az Eleurednek folyó és a Nyerlyz hegy között királyi adomány címen mondta magáénak, ami az említett birok határain belül fekszik, Henrik fia János, Sous (dict.) Miklós procurator-a ugyanerről a földrészről azt állította, hogy megbízójának apja, Péter és Sous (dict.) László – akiknek összes birtokai őrá szálltak – azt tilalmazták, mivel az az ő Souar (Sowar) birtokukhoz tartozik, és [IV.] László király privilegiális oklevele szerint annak határain belül fekszik, amint ezeket a felek Tamás c. országbíró e. elmondták, majd az ügy tárgyalása Zeech-i Miklós c. jelenléte elé került, akinek döntése nyomán a királyi emberek a váradi és egri kápt.-ok tanúságtétele mellett végül többszöri hj. u. meg tudták állapítani a [IV.] László király privilégiumában említett határjeleket a Rednek folyó mentén a Moglouch hegyig terjedően, elválasztva egymástól Kapy és Souar (Sowar) birtokokat, bár a felek a határokat illetően egyszer sem tudtak egyetértésre jutni, ezért Miklós c. az ügyben az alábbi döntést hozta: ha a felek nem tudnak az említett privilégiumban foglalt határokat illetően megegyezni, akkor azokat a királyi emberek állapítsák meg az egri kápt. tanúságtétele mellett. Ha a határokat bizonyosan meg lehet állapítani az említett privilégium alapján, akkor határ-elkülönítést követően iktassák a feleknek a maguk részét. Ha ez nem lehetséges, akkor a királyi emberek a felek helyszínről való eltávozása u. állapítsák meg a valós határokat, és ha a felek azt elfogadják, iktassák nekik a maguk részét. Az egri kápt. okleveléből kiderült, hogy a királyi emberek a Paluagasa és Hennuguagasa falvakat átszelő Rednek folyót jelölték ki határul Kapy és Sowar birtokok között, amíg az említett falvak fele, valamint 5 ekealjnyi szántóföld és erdő kapcsán a Puharus (Paharus) (dict.) Péter mr., valamint Synka fia Péter és János fia András között a végső döntés meg nem születik. Mind­ezek figyelembe vételével Souar (Sowar) birtokot a Rednek folyóig Sows (Sous) (dict.) Miklósnak, Paluagasa és Hennuguagasa birtokok felét Souar (Sowar) birtok felől szintén neki, másik felüket az említett 5 ekealjnyi szántófölddel és erdővel – mások jogának sérelme nélkül – Péter mr.-nek ítéli az egri egyház kápt.-jának említett oklevele szerint addig, amíg a közte és Synka fia Péter és János fia András közötti ügyben végső döntés nem születik. Sowar-i Miklóst és Puharus (dict.) Miklós mr.-t a jelen oklevéllel az első hj.-kor sajátjuknak mondott, de a végső döntés során a másik félnek jutott földrészek becsértékében marasztalja el. Ennek tanúságtételéül a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. in Wysegrad (Wissegrad), 20. die diei medii Quadr. prenotati, a. d. 1359. E.: 1. Dl. 57 347. (Soós cs. lt. 148.) Hártya. Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, lila színű sodraton csaknem ép függőpecsét. 2. Dl. 64 054. (Kapy cs. lt. 48.) Hártya. Kissé szakadozott és vízfoltos. Hátoldalán 15. és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, vörös-lila sodraton ép függőpecsét. (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom