Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
115 kérve annak a kápt. számára történő átírását és megerősítését, amit ő a jelen oklevéllel teljesít. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a jelen, vicarius-i autentikus pecsétjével ellátott oklevelet adja ki. D. Zagrabie, 1[5.] die oct. diei Cynerum [predictarum, a. d.] 1359. E.: Istorijski Arhiv Varaždin. Acta antiqua 17. (Df. 282 336.) Csonka és vízfoltos. Függőpecsétje elveszett. R.: Halász É., Slavonskih banova 68. (I.8.18. szám) (latin nyelvű). 224. (1359. márc. 27. [v. u.]) A győri kápt. a Cher-i Benedek fia Lukács felperes részéről kiszálló Cher-i Pál és Pál fiai: Tamás és Miklós, László fia István és Salamon fia Péter az említett Cher-ről, alperesek oldaláról megjelenő Zopor-i Deseu fia Miklós nádori emberek társaságában kórusának clericus-át, Mátyást küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve előadták, hogy [1359.] márc. 27-én (in die medii Quadr. tunc venturo) kiszálltak Cher birtokra, ahol először ........ a felek [birtokrészeit] elválasztó [határokról] elmondták, hogy Ke felől van egy teljes fundus curie és az említett Lukács mansio-ja, ........ Pál ........ Nogcher ........ Benedek fia Lukács felperes ........ 2 újonnan ásott árok ........ a vitatott fundus curie felől, amely újonnan ásott árok ........László fia István és Cher-i Salamon fia Péter elmondták, hogy ott az ő határjeleik voltak, de Lukács hanyagságból ........, a Lukács fundus curie-je felőli árok ........ az utat, amiről Lukács azt mondta, hogy az határként szolgált az ő és perbeli ellenfelei [birtokrészei között], ........ hamis határok ........ és az újonnan ásott árok ........ a felek curia-i ........ cserjés vége, ........ két árkot találtak, ........ Lukács az említett cserjésben ........ a felek elmondták, hogy az őket elválasztó két határjel Lukács másik, párbaj révén visszaszerzett birtokrészének határjelei, ........ említett cserjés egy erdő végénél, amelyet az alperesek az ő curia-juk határjelének mondtak ........ Lukács párbaj révén visszaszerzett birtokrésze, de sok határjelet nem találtak. Eml.: Kont Miklós nádor, 1360. jún. 19. Dl. 41 436. (Múz. Ta. Jankovich.) 225. (1359. márc. 27. [v. u.]) Vgrinus fia Miklós c. országbíró oklevele szerint színe e. megjelenve Viola-i Beke a pozsonyi bíró, esküdtek és polgárok v. hospes-ek nevében és megbízólevelével Zeech-i Miklós országbíró oklevele értelmében [1359.] márc. 27-én (in die medii Quadr. in a. prox. transacto preterito) előadta, hogy Miklós mr. és István fiai Bodak birtokukon vámot hajtanak be a pozsonyi polgároktól és hospes-ektől, holott ők királyi kegyből kifolyólag vámmentességet élveznek, ezért tudni szeretnék a vámszedés okát. Erre János fia Albert és András deák (litteratus) Hedrihuara (Eml. 3.: Hedrehuar)-i Miklós fia Miklós mr. és István fiai nevében a királyi kápolnaispán és a győri egyház kápt.-jának megbízólevelével megjelenve úgy nyiltakoztak, hogy megbízóik a vám ügyében oklevelekkel rendelkeznek, amelyeket az országbíró által megjelölt időpontban készek bemutatni. Az országbíró erre úgy rendelkezett,