Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

808. 1358. j�l. 29. AZala-iSzt.Adorján ........ [vértan�]-monostorkonventjehír�ladja:színe e.megje­lent egyik részr ̋ ol pedig a Sebechke-beli neme­ol Myle-i Myle fa: Sydou, a másik részr ̋ sek: Jakab fa: István és fa: Mikl�s, Benche fa: [M]achus, Karachun fa: Donch, Mihály fa: Péter a maguk és más rokonaik (alii proximi sui) nevében is, majd a felek olyan bevallást tettek, miszerint abban a perben, amely Konth Mikl�s nádor (H) Mandhida falu mellett tartott generalis congregatio-ján a Sebechke és Myle birtokaik k�z�tt fek­v ̋ u f�lddarab dolgában, valamint más �gyek, ill. keresetek miatt forgott o, Cano nevezet ̋ fenn k�zt�k, alávetik magukat az általuk fele-fele arányban kiválasztott 6 fogott bír� rendezésének. K�lcs�n�sen vállalják, hogy azt a rendelkezést, amelyet a fogott bírák szept. 10-én (3. die fe. Nat. B. Marie virg. prox. nunc venturo) a konvent tan�jának je­lenlétében meghoznak, mindkét fél k�teles lesz elfogadni olyan �nként vállalt megk�tés mellett, hogyha valamelyik fél mégsem fogadná el a létrej�tt egyezséget, akkor azt a bí­r�i rész nélk�l megfzetendo ̋ 3 M. bírság terheli. Továbbá a feleknek a kit ̋uz�tt napon a mondott helyen bekell mutatniuka per tárgyát képez ̋ o f�lddarabra vonatkoz� oklevelei ­ket, ám ha visszatartanának ilyeneket, akkor azokat eleve hatálytalanoknak nyilvánítják. D. 5. die fe. B. Jacobi ap., a. d. 1358. E.: Dl. 91 521. (Festetics cs. lt. Zala 30. A.) Papíron, szélei szakadozottak, foltos; hátlapján azonos kor� kézírással tárgymegjel�lés; egy kerek, t�redékes zár�pecsét és bevágásai, valamint egy kisebb �jrazár� pecsét t�redékei, bevágásai. Eml.: az 1048. szám� oklevélben. K.: – 809. 1358. j�l. 29. Mánd falu mellett Konth Mikl�s nádor (H), a kunok bír�ja emlékezet�l adja: a Zala m.-i nemesek �sszessé­ge számára, a tolvajok és haramiák visszaszorítására, a gonosztev ̋ ok elpusztítására, vala­mint a panaszos �gyek elbírálására j�l. 23-án (II. f. prox. an. fe. B. Jacobi ap.) Mandhyda falu mellett tartott generalis congregatio-ján Boxa-i Péter fa: L ̋ orinc és atyjafa (fr. eius­dem patruelis), Jonas fa Mikl�s fa: János felsz�lamlottak, s olyan panaszt terjesztettek el ̋o, miszerint a Zala m.-ben fekv ̋ oket – jog szerint – rész illeti, ám o Pacha birtokb�l ̋ azt Pacha-i István jogtalanul elfoglalva kezén tartja. Állításuk igazolására bemutatták a néhai [IV.] Béla király els ̋ osz�l�ttjének, István erdélyi és stájer hercegnek, a kunok urá­nak 1260-ban kelt privilégiumát, amelynek megtekintése u. kérték Pacha-i István mr.-t, hogy nevezze meg a birtokrész elbitorlásának okát. Erre válaszul a nevezett István elo- ̋ tárta [IV.] Lászl� néhai király (H) 1283. máj. 13-án kiállított privilegiális oklevelét, majd [I.] Károly király (H) 1326. febr. 18-án kelt privilegiális átírásában (Anjou-oklt. X. 67-68. [63. szám]) a zalai konventnek és apátjának 1291-ben kiadott oklevelét – amelyet Pacha-i István eredeti alakjában k�l�n is bemutatott a nagyobb biztonság kedvéért a ná­dor e. –, majd vizsgálatra bocsátotta még a nevezett zalai monostor konventjének 1283. évi privilégiumát is. Ut�bbib�l kiviláglott, hogy Pacha királyi adománybirtok határainak megjárásához és kit ̋uzéséhez kijel�lt Rayk-i Egyed királyi ember a [IV.] Lászl� király írásos parancsára kik�ld�tt konventi tan� társaságában kiment Ochuz c. Pacha birtokára, ahol a szomszédok, Pousa mr., Rayk-i Zegun fa: Péter, L ̋ orinc fa: András, Kal-i Mato­uk, Baach c., Hurvat-i Akus, Lengel-i Egyed, Ketheu fa: Pál mr., Buchku fa: Sándor és mások jelenlétében, valamint az ama f�ld�n élo ̋ várnépek, ill. a k�zéj�k tartoz� Sutkei fa: Myke, Jonas és Vydus, nemk�l�nben társaik e. a nevezett királyi ember elvégezte a hj.-t a konventi oklevélbe belefoglalt határjelek mentén, majd az így elk�l�nített Pacha birtokot ellentmondás nélk�l iktatta Ochuz c.-nek �r�k birtoklásra. Minthogy az okleve­lek vizsgálata során kider�lt, hogy István herceg – privilegiális levelében – érdemeikre tekintettel kivette Péter fa: L ̋ oseit a jobbágyság állapotáb�l, orinc és Mikl�s fa: János ̋ és a nemes serviens-ek sorába emelte, továbbá a mondott f�ldet határjelekkel elk�l�nít­ve birtokukban meger ̋ osítették, ám mégis, mivel hercegek a királyság szokásjoga szerint nem tehetik meg, hogy királyok joghat�sága alatt bárkiket a saját állapotukb�l a ne­mesek k�zé kiemeljenek, s nekik királyi j�váhagyás nélk�l birtokot adományozzanak, ráadásul István herceg a királyi uralom elnyerése u. a királyi hatalom pártfogásával nem er ̋ oket osítette meg a sz�ban forg� adományát, és az�ta a t�bbi királyok sem részeltették ̋ 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom