Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
zonyosbirtokánakésbirtokrészének ......... [Szt.]Sz ̋uzMargitvértan� ........ [egyházzal] 2 telekkel és a veszprémi foly�n fekv ̋ u malommal, nemo Corrathmolna nevezet ̋ k�l�nben a Veszprém és .......... [Komárom ?] (.....roniensis [?]) m.-i Sarkan [birtoknak ?] – amelyek �r�kségi jogon ̋ot illetik – a hj.-ára és határkit ̋uzésére, valamint a neki eszk�zlend ̋o iktatására. Ennek érdekében a nádor meghagyja ........... [a nevezett kápt.-nak,hogy k�ldje ki] tan�játWzd-i [?] Mikl�s fa:Jakabv. Jutas-iTyba fa: .......... (....anus) v. Kayar-iPálfa:Mikl�s v. Paskafa:János, avagy ......... Péterfa:István nádori emberek valamelyike mellé, hogy a sz�ban forg� birtokra kimenve a szomszédok jelenlétében végezzék el a hj.-t, s a sz�kséges helyeken emeljenek határjeleket a régiek mellé, majd az így elk�l�nített birtokrészt a nevezett malommal és a mondott egyházzal ......... iktassák János fa: Domonkos mr. számára �r�k birtoklásra, mivel azok jog szerint ̋ ot illetik. Amennyiben ellentmondás t�rténne .......... [az ellentmond�kat] idézzék meg ......... [színe] elé ......... [számukra kit ̋uz�tt id ̋ opontra]. Vég�l a t�rténtekrol ̋ .......... [akápt.tegyennekiírásosjelentést]. ........ f.qu........ [prox.]p.fe . Divisionis ap., a. d. 1[35]8. Á.: a 812. szám� oklevélben. K.: – R.: Gutheil, Veszprém 319. (93. szám). Megj.: Az oklevél csonka. A kiadásának évéb ̋ol az els ̋o és az utols� számjegy látszik, viszont Kont Mikl�s nádorságának id ̋ointervallumát fgyelembe véve a kiadás kizár�lag 1358-ban t�rténhetett. A [ ] k�z�tt szereplo ̋ kiegészítések nagyrészt a fenntart� okirat más szakaszán olvashat� k�zléseken alapulnak. 769. 1358. j�l. 19. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy a sz� szerint átírt 1357. aug. 21-én kelt parancslevelének eleget téve Marsa fa: Lászl� királyi ember mellé tan�ul k�ldte karpapját (chorus presbiter), Jakabot, majd a nevezettek visszatérve olyan jelentést tettek, miszerint j�l. 17-én (f. III. prox. preterita) a Scepsy-i bír�nak, esk�dteknek és hospes-eknek bemutatták az uralkod� azon oklevelét, amelyben az meghagyta a telep�lés lak�inak, hogy tart�zkodjanak a Jazow-i Keresztel ̋ o Szt. János-egyház konventjénekhatárainbel�lfekv ̋ okivágását�lésirtását�l,haaztakonventv. annako erd ̋ offcialis-a nem engedte meg nekik, és hagyjanak fel mindenféle más károkozással. A levél szerint, noha a Scepsy-beliek azt bizonygatták, hogy a Feketeerdow ∼ Feketeerdov ∼ Feketeerdeu nev ̋u királyi erd ̋o használati jogával mindig is, ill. rég�ta, [I.] Károly idejét ̋ ol fogva rendelkeztek, és nem tettek mást, minthogy ezen jogukkal éltek – de féltek volna is s�lyos sérelmet okozni a királynak –, ezzel egy�tt az uralkod� rábízta a nádorra, hogy a polgárok részér ̋ o elégtétel. ol a sz�ban forg� egyház számára ny�jtassék megfelel ̋ A Scepsy-i bír�, az esk�dtek és a polgárok megismerve a levél tartalmát �gy válaszoltak, hogy ̋ ok [I.] Lajos királyt�l származ� érvényes oklevéllel rendelkeznek, amelynek értelmében a mondott erd ̋ o ot bárhol használhatják, ezért az egyház határain bel�l fekv ̋ erd ̋o használatával nem akarnak felhagyni, a b�kk-és t�lgyfák használati jogát pedig a mondott egyház prépostját�l, Mikl�st�l nyerték el. Kárt és háborgatást az erd ̋obe menet és onnan visszaj�vet az egyháznak és jobbágyainak nem okoztak, és azt a j�v ̋ oben sem teszik, miként ugyancsak tagadták, hogy az egyház birtokhatárain bel�l fekv ̋ o 6 falu job bágyainak vetéseit és rétjeit lovaikkal és barmaikkal lelegeltették és letaposták volna, v. hogy e falvak termését és haszonvételeit magukhoz ragadták volna. D. f. V. prox. p. fe. Divisionis ap., a. d. 1358. E.: SNA. Jász�i prépostság mlt. 39. (Df. 232 802.) Papíron (?), foltos; hátlapján kerek, t�redezett rányomott pecsét. K.: – 770. 1358. j�l. 20. A garamszentbenedeki (S. Benedicti de iuxta Gron) egyház konventjének 1358. j�l. 20-án (f. VI. prox. p. fe. B. Margarete virg., in predicto a. prox. elapso preterita) kelt oklevele szerint Preuchtel fa: Peteu vállalja, hogy a királyi ember és a nevezett konvent 293
