Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
E.: Dl. 84 274. (L�nyay cs. lt. 42. 3.) Hártyán; hátlapján azonos és �jkori kézírásokkal tárgymegjel�lések; mandorla alak� zár�pecsét t�redékei, szalagja, bevágásai. K.: – 563. 1358. máj. 15. Visegrád Zeech-i Mikl�s c., [I.] Lajos király (H) országbír�ja és a Turuch m.-i honor birtokosa emlékezet�l adja: a korábbi parancslevelében (l. 236. szám) oklevél-visszahozatal ido- ̋ pontjául kit ̋uz�tt napon, máj. 8-án (8. die. oct. fe. B. Georgii mart.) színe e. megjelent egyik részrol ̋ a [Garam melletti] Szt. Benedek-monostor konventjének képviseletében ugyanezen konvent �gyvédvall� levelével eljár� András testvér, a mondott monostor prépostja, a másik részr ̋ ol pedig [Nymchen-i] Péter fa: Gy�rgy, akik bemutatták neki a váci kápt. jelent ̋ oen a felek olevelét (l. 542. szám), majd ennek megvizsgálását k�vet ̋ ítélethozatalt kérték t ̋ ole. Mivel pedig Kouachy birtok határait Ulrik apát – a birtokában lév ̋o oklevelekben foglaltakhoz mérve – pontosabban tudta megmutatni, mint az említett Gy�rgy, ezért az országbír� és bír�társai meghagyták, hogy – a nevezett Ulrik apátnak a somogy[-vár]i apáti székbe t�rtént áthelyezésére tekintettel – a jelenlegi apát, Mikl�s tegyen kilencedmagával esk�t j�l. 25-én (in oct. fe. B. Jacobi ap. prox. venturis), amelyhez tan�k állítására kérte a váci kápt.-t a királyi udvarb�l e célra mindkét fél részére k�l�n kijel�lt János Korpona-i plébános és Taar (dict.) János királyi emberek mellé. A helyszínre kimenve el ̋ obb az apát rendjének �lt�zékében becs�letszavára jelentse ki, hogy a per tárgyát képez ̋o 3 ekealj méret ̋ure becs�lt f�ld mindig is a Szt. Benedek-monostor Kouachy birtokához tartozott, és sohasem volt az említett Gy�rgy Nemchyn birtokának része, majd az esk�társai �v�ket megoldva, csupasz lábbal és f�ldet a fej�k f�lé emelve – miként az ország szokása szerint a f�ldesk�t le kell tenni – tegyenek esk�t ugyan azon szavakkal, mint az apát. Amennyiben az apát és esk�társai sikeresen leteszik az esk�t, akkor a királyi emberek a sz�ban forg� f�ldet a Szt. Benedek-monostornak és k�vetkezésképp az apátnak iktassák a váci kápt. embereinek tan�sága mellett, ám ha az esk�t nem akarnák v. nem tudnák letenni, akkor ama f�ldet csatolják Péter fa: Gy�rgy Nemchyn birtokához �r�k jog� birtoklásra, mások jogának sérelme nélk�l. Ezt k�vet ̋oen a felek aug. 8-án ([in] 8 die earundem oct. fe. B. Jacobi ap.) k�telesek a t�rténtekrol ̋ az esk�társak és birtokaik nevének felt�ntetésével egy�tt számot ad� váci kápt.-i jelent ̋ olevelet vizsgálatra bemutatni. Mivel pedig az esk�tétel hosszabb sz�veget foglal magában, ezért az országbír� meghagyja, hogy a monostor oldalára kik�ld�tt kápt.-i tan� az apátnak és esk�társainak egyenként sz�r�l sz�ra és lassan ismételje el. A feleknek pedig szabad kiegyezést enged, feltéve ha a bonyodalmas per elh�z�dása miatt annak ideje alatt inkább bír�i engesztelése mellett d�ntenének D. in Vissegrad, 8. termini prenotati, a. d. 1358. E.: EPL. Esztergomi székesf ̋ okápt. mlt. Acta radicalia 2. 2. 2. (Df. 235 816.) Papíron, vízfoltos; hátlapján azonos és �jkori kézírással tárgymegjel�lések, bal oldalt azonos kor� kéztol ̋ a k�vetkezo ̋ feljegyzés: Magister Petrus procurator pro abbate, Thomas flius Stephani de Borfeu cum suis, Nicolaum flium Andree asseruit esse servum ecclesie, Johannem vero flium Iwanka asseruit iobagionem castri et Stephanum flium Laurencii de Borfeu similiter. K.: Str. IV. 195-202. (154. szám)(máj. 8-i keltezéssel). Megj.: K. szerint hátlapján 2 pecsét nyoma láthat�. A [ ] k�z�tt szerepl ̋o névalakot az oklevél ezen szakasza nem tartalmazza, csupán az említésként átírt részeken találhat� meg. 564. 1358. máj. 15. Zágráb Leustachius, [I.] Lajos király (H) szlav�niai (totius regni Sclavonie) általános vicariusa emlékezet�l adja: színe e. megjelenvén egyik részrol ̋ a zágrábi kápt. képviseletében annak meghatalmaz�levelével eljár� Pál énekl ̋okanonok, János varasdi f ̋oesp. és János zágrábi ̋ ol pedig Gy�rgy fa: Péter Varasd m.-i nemes, kinyilváorkanonok, a másik részr ̋ nították, hogyabban aperben,amely anevezett kápt.Toplica nev ̋ubirtoka, ill.amondott Péternek és Selk fa István fa: Istvánnak a tulajdonát képezo ̋ Scenthjacab birtok k�z�tti határ k�r�l támadt, fogott bírák k�zrem ̋uk�dése révén �r�k érvény ̋u egyezségre jutottak, majd bemutatták a zágrábi kápt.-nak a határmegállapítást az egyezség nyomán írásba foglal� privilégiumát (l. 557. szám). Hj.: felhantolt gyrtyanfa Ke felol ̋ a Zynusa-219
