Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

delicet a. d. 1354.) elhalasztotta. Minthogy pedig a k�ztes id ̋

oben Tamás országbír� elhalálozott, ezért a kit ̋uz�tt id ̋

opontban immár Drugeth Mikl�s c. országbír� színe e. jelent meg a Tamás fa: Mikl�s képviseletét országbír�i meghatalmaz� levéllel ellát� István

fa: Mikl�s Lyptou fa: Istvánnal, Mikl�s faival: Jánossal és Gy�rggyel, valamint Paska fa: Andrással szemben, s bemutatta ott a budai kápt.-nak, meghatalmaz�ja keresetét is magában foglal� idéz ̋ ol kiviláglott, hogy a nevezett Mikl�s maga olevelét. Az oklevélb ̋ mellé véve Allar-i János királyi embert, és a királyi parancs nyomán a budai kápt.-b�l kik�ld�tt tan�t, Mihály kanonokot, akik [1353.] nov. 18-án (in oct. fe. B. Martini conf. tunc prox. preteritis) Palasth birtokra kimenve a szomszédok jelenlétében elvégezték a hj.-t, majd iktatni akarták a király által érdemei jutalmául Tamás fa: Mikl�snak adományozott, Gergent ̋

ol hátramaradt Palasth-i birtokrészt, akkor a mondott Lyptou fa: István a maga, valamint Baganya unokái, Mikl�s fai: János és Gy�rgy, nemk�l�nben Paska fa: András nevében is az iktatásnak ellentmondva tiltotta a kik�ld�tteket annak elvégzését ̋ oen Tamás fa: Mikl�s �gyviv ̋

ol. Az oklevél tartalmának ismertetését k�vet ̋ oje az ellentmondás okát tudakolta. Erre válaszul a Lyptou fa: István és Paska fa: András képviseletében a Saagh-i konvent meghatalmaz� levelével eljár� Ruhtha fa: Jakab, valamint a Mikl�s fai: János és Gy�rgy képviseletére ugyancsak a Saagh-i konvent �gyvédvall� levelében meghatalmazott Karachynus fa: Mikl�s �gy nyilatkoztak Gergennek a per

tárgyát képezo ̋ egykori birtokrészével kapcsolatban, hogy arra vonatkoz�lag megbíz�ik érvényes oklevéllel rendelkeznek, amelyet egy kés ̋ opontban be is tudnak mutatni.

obbi id ̋ Ennélfogva Drugeth Mikl�s c. k�telezte az alpereseket, hogy mutassák be a birtokrészre

vonatkoz� okleveleiket [1354.] okt. 6-án (in oct. fe. B. Michaelis arch.) színe e., amelyek megismerése nyomán – amennyiben val�ban léteznek ilyenek – ítélethozatalt ígért az �gyben. Ezt k�vet ̋ ozményeket r�gzít ̋

oen – miként Drugeth Mikl�s c.-nek az el ̋ o oklevele tan�sítja – az oklevél-bemutatás t�bbsz�ri halasztást szenvedett, s annak kit ̋uz�tt id ̋ ok�zben

opontja vég�l 1355. máj. 31-re (ad oct. fe. Pent., a. d. 1355.) ker�lt, ám id ̋ Drugeth Mikl�s c. is eltávozott az él ̋

ok soráb�l, s helyét Zeech-i Mikl�s c. foglalta el az országbír�i ítéloszékben, ̋ a per pedig a perhalasztások k�l�nb�zo ̋ lehet ̋

oségeinek kimerítése u. vég�láltala [1358.]máj. 1-jére (nuncinstantesoct. fe. B.Georgii mart.) t ̋uzetett ki. Eml.: az 1237. szám� oklevélben. K.: Kub. 209-212. (130. szám); Palásthy III. 104-107. (85. szám). Megj.: Az el ̋

ozményképpen hivatkozott oklevelek tartalmi átírása részben megtalálhat� Kubínyi F. kiadásában. 479. (1358. máj. 1. e.) Leustachius, [I.] Lajos király (H) szlav�niai (totius regni Sclavonie) általános vicarius-a azt a pert, amely egyik részrol ̋ a felperes zágrábi kápt., a másik részr ̋

ol pedig az alperesek, a Je.-i Szt. János Keresztes Testvérei rendjének Mo.-i és szlav�niai perjele, Baudonus Cornutus és a keresztes testvérek preceptor-ai és commandator-ai k�z�tt bizonyos

kilenced beszedés miatt forog fenn, máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) elhalasztja. Eml.: az 556. szám� oklevélben. K.: Smiˇc. XII. 474-475. (365. szám). R.: Halász É., Szlav�n 142-143. (233. szám). 480. (1358.) máj. 1. Avignon [VI.] Ince pápa a veszprémi egyházm.-be tartoz� Buda-i Lip�t [fa:] Mikl�snak és hitvesének ugyanazon kegyet adja, mint Vilmos (Guillelmus) c.-nek. D. Avinione, Kal. May,

[pápaságának] 6. év[é]ben. Reg.: ASV. Reg. Av. v. 138. f. 236v. (Df. 289 585.) K.: – Megj.: A Vilmos (Guillelmus) c.-nek tett adomány sz�vegérol ̋ nem kész�lt fénykép a MNL adatbázisa számára, ezért az adomány mibenléte meghatározhatatlan a regesztában. 183