Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
Megj.: Lajos király 1351. dec. 6. oklevelét 1. Doc. Rom. Hist. C. X. (83. szám), 1355. jan. 1. megerősítését 1. Doc. Rom. Hist. C. X. (363. szám). Az oklevél valójában 1352-ben kelt. 2 eredeti példányban maradt fenn Dl. 4233. jelzet alatt, de ide tartozik a Dl. 31 095. Ezt az oklevelet a hosszan elhúzódó családi birtokperek során többször átírták tartalmilag (többek között Bebek Imre nádor, 1390. ápr. 9. Dl. 29992.; Garai Miklós nádor többször: 1406. febr. 27. Dl. 30 099.; 1409. márc. 13. Dl. 31 053.; Váradi kápt. 1409. Dl. 31 053.; Má.: váradi kápt. 16. sz.-i Dl. 70 631.; váradi kápt.18. sz.-i Dl. 71 866. és Dl. 73 665; Df. 257 934 és 257 936.). Ezekben helyesen az 1352-es dátum szerepel, míg az apparátusban megadott Tá.-ok és K.-ok a téves 1356-os dátumot vitték tovább. 12. (1356. jan. 8. u.) Zeech-i Miklós c. oklevele szerint: a királyi perhalasztó levél értelmében [1355.] okt. 6-án (in oct. fe. B. Michaelis arch. prox, praeteritis) színe e. megjelent egyik részről Chaba-i Mihály fia: Lukács a maga és az egri kápt. ügyvédvalló levelével a testvére (fr.), Demeter nevében is eljárva, a másik részről pedig az ugyaninnen való Chaba-i István fia: Miklós, amikor is Lukács elpanaszolta, hogy Miklós elfoglalta a Chaba birtokon lévő örökletes birtokrészüket, s ennek okát akarja most tudni. Erre válaszul az említett Miklós elmondta, hogy a szóban forgó birtokrészre vonatkozóan érvényes oklevelekkel bír, amelyeket egy későbbi időpontban kész bemutatni. Az elhangzottakat mérlegelvén az országbíró kötelezte István fia: Miklóst, hogy [1356.] jan. 8-án (in oct. diei Strennarum tunc venturis) mutassa be az ügyre vonatkozó okleveleit. A kitűzött időpontban az egri kápt. ügyvédvalló levelével a testvérét, Demetert is képviselő Lukács, valamint a velük szemben álló Miklós a szabad kiegyezés lehetőségét kérték Miklós c.-től, aki ehhez hozzájárulását adta. Emi.: A 128. számú oklevélben. K.: Szendrey, Miskolcz III. 48. 13. 1356. jan. 9. Bécs Albert, Au., Stájero. (Styrie), Karintia hercege, Carniola, Marchia ura és Naonis kikötőjének ura (portus Naonis S. Gén.), Habspurch-i c. és Kyburch, Alsacia őrgrófja (lantgrafius Alsacie), Phirretae ura (dominusque Phirretarum) kinyilvánítja: pecsétjével megerősített oklevelet bocsát ki, amelyben rögzíti, hogy közte és [I.] Lajos király (H), valamint utódaik között kölcsönös védelmi szövetség köttetett 10 évre, olyan kötelezettséggel, hogy a másikat ért támadás esetén segítséget nyújtanak egymásnak, kikötik továbbá, hogy Lajos nagybátyja, Kázmér király (P) ellen egyikük sem nyújt senkinek sem segítséget. Ha pedig Lajosnak szüksége volna Albert hívei közül valaki(k)re, hozzájárul, hogy az(oka)t szolgálatába fogadja. D. Wienne, 9. die Jan., a. d. 1356. E.: HHStA. Wien Urkundenabteilung. Allgemeine Urkundenreihe. REP 1. 19. (Df. 257 983.) Hátoldalán korabeli és későbbi kezek írásával 3 tárgymegjelölés, továbbá aljára illesztett hártyaszalag látszik. 55
