Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

4. 1356. jan. 6. A váradi egyház kápt.-ja tudatja: színe e. egyik részről Zanyzlo-i György fia: Mi­hály, a másikról pedig Mihály fivérének, vagyis nevezett György fia Jánosnak a nemes lánya: Colys megjelenvén, előbbi kijelentette, hogy mivel fivére, a fiú utód nélkül meghalt János valamennyi birtoka és birtokrésze rá háramlóit, abból — az ország szokása szerint — a szóban forgó lánynak leánynegyed és az anyja — Damanhyda-i Zeuke (diet.) Miklós lánya — u. őt megillető hitbér s jegyaján­dék fejében, testvéri szeretettől vezérelve a Zaboch m.-ben levő Leta birtok Ke-i felét — amely rendben a Vörös (Rufus) Benedek telke fekszik (in quo ordine fun­dus Benedicti Rufi existeret situatus) — minden haszonvételével és tartozékával együtt odaadja, figyelmen kívül hagyva János másik lányát és annak örököseit. A meghatározott fél birtoknak minden jogát és teljes tulajdonát Colys-ra ruházza, a birtok másik felét pedig megtartja magának. Colys mindezekről a kápt. színe e. nyugtatja Mihályt és lemond minden jogáról, mellyel atyai adomány címén v. más módon rendelkezett. A kápt. jelen oklevél visszahozatala esetén privilégi­um kiállítását ígéri, minek emlékezetére autentikus pecsétjével megerősített nyílt oklevelet bocsát ki. D. in fe. Epiph. d., a. eiusdem 1356. E.: 1. Dl. 51 692. (Kállay cs. lt. 1300. 1123.) Hártyán, hátoldalán későbbi kéz írásával tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú pecsét nyoma, bevá­gásai, továbbá későbbi kezekkel Zanizlo és Transcriptum est. 2. Dl. 70 635. (Perényi cs. lt. 49.) Hártyán, hátoldalán későbbi kéz írásával tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú zárópecsét töredéke, bevágá­sai. Má.: Uo., mint E. 1., azzal megegyező jelzet alatt; egyszerű újkori Má.-ban. K.: AO. VI. 417-418. (265. szám) (kihagyásokkal) (E. 2. alapján). R.: Kállay II. 33. (1169. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 1. (1. szám) (románul) mindkettő E. 1. alapján; Tringli, Perényi 67. (88. szám). 5. 1356. jan. 7. Az egri egyház kápt.-ja jelenti Erzsébet királynénak (H): az itt átírt, 1355. dec. 6- án Visegrádon kelt parancslevelében foglaltaknak eleget téve Kerchy-i Simon fia: András, királynéi ember társaságában tanúként küldte ki karpapját, Mihály test­vért az ügy kivizsgálására. Visszatértük u. a királynéi ember jelentette, hogy az értesüléssel rendelkezők körében, kivált is a királyné Torpa birtokának határosai és szomszédai között, nemkülönben pedig Apáti birtokon — ahol a megvádolt hospes-ek sérelmet okoztak -— vizsgálatot folytattak. Ennek eredménye szerint a hospes-ek [1355.] nov. 25-én (f. IV. prox. an. fe. S. Andree ap.) felkeresték [Nyr-i] István fia: István mr. Apáti birtokát és elhajtották onnan annak disznóit és kocáit, amelyeket a jan. 2-án (sabb. prox. p. fe. Circ. d.) Torpa birtokra érkező kiküldöttek által közvetített királynéi felszólítására sem akarták Istvánnak visszaadni. Bírá­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom