Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
4. 1356. jan. 6. A váradi egyház kápt.-ja tudatja: színe e. egyik részről Zanyzlo-i György fia: Mihály, a másikról pedig Mihály fivérének, vagyis nevezett György fia Jánosnak a nemes lánya: Colys megjelenvén, előbbi kijelentette, hogy mivel fivére, a fiú utód nélkül meghalt János valamennyi birtoka és birtokrésze rá háramlóit, abból — az ország szokása szerint — a szóban forgó lánynak leánynegyed és az anyja — Damanhyda-i Zeuke (diet.) Miklós lánya — u. őt megillető hitbér s jegyajándék fejében, testvéri szeretettől vezérelve a Zaboch m.-ben levő Leta birtok Ke-i felét — amely rendben a Vörös (Rufus) Benedek telke fekszik (in quo ordine fundus Benedicti Rufi existeret situatus) — minden haszonvételével és tartozékával együtt odaadja, figyelmen kívül hagyva János másik lányát és annak örököseit. A meghatározott fél birtoknak minden jogát és teljes tulajdonát Colys-ra ruházza, a birtok másik felét pedig megtartja magának. Colys mindezekről a kápt. színe e. nyugtatja Mihályt és lemond minden jogáról, mellyel atyai adomány címén v. más módon rendelkezett. A kápt. jelen oklevél visszahozatala esetén privilégium kiállítását ígéri, minek emlékezetére autentikus pecsétjével megerősített nyílt oklevelet bocsát ki. D. in fe. Epiph. d., a. eiusdem 1356. E.: 1. Dl. 51 692. (Kállay cs. lt. 1300. 1123.) Hártyán, hátoldalán későbbi kéz írásával tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú pecsét nyoma, bevágásai, továbbá későbbi kezekkel Zanizlo és Transcriptum est. 2. Dl. 70 635. (Perényi cs. lt. 49.) Hártyán, hátoldalán későbbi kéz írásával tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú zárópecsét töredéke, bevágásai. Má.: Uo., mint E. 1., azzal megegyező jelzet alatt; egyszerű újkori Má.-ban. K.: AO. VI. 417-418. (265. szám) (kihagyásokkal) (E. 2. alapján). R.: Kállay II. 33. (1169. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 1. (1. szám) (románul) mindkettő E. 1. alapján; Tringli, Perényi 67. (88. szám). 5. 1356. jan. 7. Az egri egyház kápt.-ja jelenti Erzsébet királynénak (H): az itt átírt, 1355. dec. 6- án Visegrádon kelt parancslevelében foglaltaknak eleget téve Kerchy-i Simon fia: András, királynéi ember társaságában tanúként küldte ki karpapját, Mihály testvért az ügy kivizsgálására. Visszatértük u. a királynéi ember jelentette, hogy az értesüléssel rendelkezők körében, kivált is a királyné Torpa birtokának határosai és szomszédai között, nemkülönben pedig Apáti birtokon — ahol a megvádolt hospes-ek sérelmet okoztak -— vizsgálatot folytattak. Ennek eredménye szerint a hospes-ek [1355.] nov. 25-én (f. IV. prox. an. fe. S. Andree ap.) felkeresték [Nyr-i] István fia: István mr. Apáti birtokát és elhajtották onnan annak disznóit és kocáit, amelyeket a jan. 2-án (sabb. prox. p. fe. Circ. d.) Torpa birtokra érkező kiküldöttek által közvetített királynéi felszólítására sem akarták Istvánnak visszaadni. Bírá52