Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

sértett orvosát, a sértettnek 20 pensa-t, a város javára pedig 5-öt adjon; ha azonban a sértett megnyomorodik, fizesse meg az orvosát, a sértettnek 10 M.-t, a város javára pedig 2 M.-t. [6.] Ha valaki embert öl és elmenekül, vagyonának kétharmada illesse a meggyilkolt szüleit, egyharmada a várost; ha elfogják az elkövetőt, a szokás szerint vétessék rajta bosszú, kivéve, ha valaki játék közben, előre megfontolt szándék nélkül követte azt el; ez esetben fizessen 100 pensa-t a meggyilkolt rokonainak, 20 pensa-t pedig a közösség javára. Ha a gyilkosnak nincs elegendő vagyona ehhez, döntsenek fölötte a polgárok. [7.] Ha valaki kívülről jön a városba, és elkövet valamit a város határain belül — akár az utcán, akár egy házban, akár a piacon — a város bírája ítélkezzék felette, mintha csak helyi lakos volna. [8.] Ha egy idegen vagyoni természetű ügyben v. valamely sérelem miatt egyezségre akar jutni valakivel a városból, menjen a város bírája elé, és ne lehessen semmilyen ügyet párbajjal eldönteni, csakis tanúk és eskütétel alapján szülessen döntés. A tanúkat és esküdteket a leteendő eskü alkalmával egyenként és külön vegyék figyelembe, az ugyanazon szabadsággal rendelkező és egyforma állapotú tanúk pedig egyformán vétessenek tekintetbe. [9.] Akár idegen a helyi lakosnál, akár helyi lakos az idegennél lovat, ökröt v. más lopott javakat talál, állítson tanúkat. [10.] A város polgára semmilyen más törvényszék, csak a városi törvényszék e. köteles megjelenni; abban az esetben pedig, ha a bíró pártossággal gyanúsítható és a felperes törvényes óvást emel, a város előkelőinek összehívásával, a bíró jelenlétében szülessen ítélet. Amennyiben a döntésében kételkedik a felperes, a királyi jelenlét elé idézheti őket, ám ez esetben egyedül a bíró köteles a királyhoz menni. [11.] Bármely ügyben, ha valaki a város bíráját v. a polgárokat, a király jelenléte elé idézi, csak a város bírájának kell mennie; és ha valaki valamelyik polgárt v. polgárokat — a város bírájának ítélete nélkül — a királyhoz idéz, helyette v. helyettük a bíró köteles menni, akinek a költségeit az idéző tartozik megfizetni. [12.] A polgárok szabadon és évente választhatnak bírót és plébánost is egyházuk élére. [13. j Ha valakit patvarkodás v. hamis tanúskodás miatt elítélnek, az nem lehet se bíró, se ülnök, se tanácstag. [14.] Ha a város lakosa örökös nélkül hal meg, ingó vagyonáról szabadon rendelkezhessen, azonban ingatlanai, házai, telke, szőlői, és épületei — polgártársai javaslata alapján

— feleségére v. rokonaira maradjanak, úgy, hogy azok ne tudják örökségüket a város joghatóságán kívül helyezni. [15.] Ha valaki végrendelet nélkül hal meg, és nincs felesége, gyermekei, sem rokonai, akkor vagyonának kétharmad része

— a polgárok tanácsára hites emberek által — a szegényeknek és az egyháznak adassék, egyharmad része pedig a város javára fordíttassék. [16.] Az uralkodó végül keddenként tartandó heti vásárról rendelkezik, ezen kívül pedig napi piacot engedélyez. Mindezekről kettős függőpecsétjével megerősített privilégiumot bocsát ki. Kelt Miklós választott kalocsai érsek, udvari kancellár keze által a. d. 1356. pridie Non. Nov., uralkodásának 15. évében. Méltóságnévsor: Miklós lévén az esztergomi érsek, egyben ua. m. örökös c.-e, Vglinus a spalatói érsek, Miklós az egri, Demeter a váradi, Miklós a pécsi, - az erdélyi püspökség üresedésben -, Kálmán a győri, János a veszprémi, István a választott zágrábi, Tamás a Csanádi, Mihály a váci, Péter a boszniai, Tamás testvér a szerémi, István testvér a nyitrai, és Balázs testvér a knini püspök; Konth Miklós lévén a nádor és a kunok bírája, Cykou a tárnokmr., András az erdélyi vajda és Zonuk-i c., Miklós c. az országbíró, Miklós a Machow-i bán, Leustachius mr. Somogy, Fejér és Tolna m.-k c.-e és az egész Szlavónia bánja, Leukus az asztalnok- és pohárnokmr., Dénes a lovász347